Életbe léptek Kanada válaszvámjai az amerikai termékekre

Életbe léptek Kanada megtorló vámjai több milliárd dollár értékű amerikai termékre, miközben tovább éleződik a kereskedelmi háború az észak-amerikai szomszédok között. A bejelentett 15, 25 és 50 százalékos vámok összesen 27,6 milliárd dollár (kb. 10 200 milliárd forint) értékű, az Egyesült Államokból érkező importot érintenek, beleértve az acél- és alumíniumtermékeket, valamint a tejtermékeket, például a sajtokat. Ottawa ugyanakkor bizonyos tengeri élelmiszereket kivont az eredeti listáról.

A kanadai kormány lépése néhány héttel azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök 50 százalékos vámot vetett ki hasonló értékű kanadai termékekre, arra hivatkozva, hogy Washington szerint Kanada „diszkriminatív módon” kezeli az amerikai alkohol-, autó- és tejipart. Az amerikai intézkedések olyan cikkeket érintenek, mint a jégkorongütők vagy a cement, ami a Kanadából az Egyesült Államokba irányuló export mintegy 5,5 százalékát érinti.

A két fél közötti tárgyalások augusztus 21-én szakadtak meg Washingtonban, miután Mark Carney kanadai miniszterelnök úgy döntött, felfüggeszti az egyeztetéseket. Carney szerint a Trump-adminisztráció feltételei elfogadhatatlanok voltak, különösen az, hogy az amerikai tárgyalófelek az utolsó pillanatban korlátozásokat vezettek be Kanada más országokkal kötött kereskedelmi megállapodásaira vonatkozóan. A kanadai kormányfő emellett kifogásolta azokat az amerikai „fenyegetéseket” is, amelyek a francia nyelvet és a quebeci kultúrát érintették.

Bár Jamieson Greer, az Egyesült Államok vezető kereskedelmi tisztségviselője korábban a kanadai közszolgálati műsorszolgáltatónak, a CBC-nek azt nyilatkozta, hogy a francia nyelv védelme érzékeny téma, és nem céljuk a kemény fellépés vagy a vörös vonalak meghúzása, a tárgyalások azóta sem indultak újra. A felek azóta is folytatják a verbális csatározásokat, miközben a gazdasági kapcsolatok egyre inkább megromlanak.

Donald Trump nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja a kanadai Bombardier Aviation repülőgépgyártó értékesítéseit az Egyesült Államokban, hacsak a quebeci székhelyű vállalat nem helyezi át gyártását az USA-ba. „Nincs többé Bombardier-értékesítés az Egyesült Államokban” – írta az elnök a Truth Social platformon, bár konkrét módszert nem nevezett meg a tiltás végrehajtására. A Bombardier közleményében hangsúlyozta, hogy több tízezer munkahelyet teremt az Egyesült Államokban, több mint 20 államban, és évente több mint 2,5 milliárd dollárt (kb. 925 milliárd forint) költ amerikai beszállítókra, ellátási láncuk pedig mintegy 2800 amerikai vállalatot foglal magában 47 államban.

Az RTÉ beszámolója szerint a kereskedelmi feszültségek mellett a két ország közötti retorika is eldurvult. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a G20-as találkozó margóján tagadta, hogy kereskedelmi háborúban állnának, gúnyosan megjegyezve, hogy Kanada nem jelent katonai fenyegetést. Bessent ironikusan utalt egy korábbi bevásárlóközponti látványosságra, amikor azt kérdezte, vajon Kanada az Edmonton Mallban található tengeralattjáróival támadna-e az Egyesült Államokra.

A diplomáciai feszültséget tovább fokozta, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter a közösségi médiában gúnyolódott egy kanadai katona megjelenésén. Mark Carney szerint ezek a megnyilvánulások „méltatlanok a tisztségükhöz”, és kijelentette, hogy a tárgyalások csak akkor folytatódhatnak, ha az amerikai fél „abbahagyja a mémek gyártását” és komolyan veszi a helyzetet.

A szimbolikus konfliktusok sorát gyarapítja, hogy Trump elnök augusztusban elrendelte az Ontario-tó átnevezését „Amerika-tóra”, ami jelentős felháborodást váltott ki Kanadában, és felerősítette a hazafias érzelmeket az északi szomszédnál. A második elnöki ciklusának kezdetén Trump a Mexikói-öböl átnevezését is elrendelte „Amerika-öbölre”, emellett olyan kijelentéseket is tett, miszerint Kanadának az Egyesült Államok 51. államává kellene válnia.

A szakértők szerint a vámháború elsősorban Közép-Kanada feldolgozóiparát sújtja, miközben a két ország közötti gazdasági integráció mélysége miatt a konfliktus elhúzódása mindkét fél számára jelentős kockázatokat hordoz. A tárgyalások újraindítására egyelőre nem mutatkozik reális esély, mivel a felek továbbra is éles kritikákat fogalmaznak meg egymással szemben, a gazdasági bizonytalanság pedig egyre inkább rányomja bélyegét a kétoldalú kapcsolatokra.