A kormány nyilvánosságra hozta az elmúlt 16 évben született, eddig minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatok első részét. A lépés célja, hogy mindenki számára láthatóvá váljon, milyen döntésekkel zárták el a nyilvánosság elől az állami közpénzek felhasználását.
Az úgynevezett háromezres kormányhatározatok eredeti rendeltetése az volt, hogy a valóban érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra. A mostani felülvizsgálat azonban rámutatott, hogy ezt az eszközt az elmúlt 16 évben olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható.
A Miniszterelnökség felülvizsgálja a döntéseket
A Miniszterelnökség folyamatosan vizsgálja az elmúlt 16 év határozatait, és ahol a minősítés fenntartásának törvényi feltételei már nem állnak fenn, megszünteti azt. A kormány álláspontja szerint a valódi államtitkokat továbbra is védeni kell, de a közpénzek felhasználása önmagában nem indokolhatja az adatok minősítését és a nyilvánosság kizárását.
Hangsúlyozták, hogy a Miniszterelnökség felülvizsgálja az elmúlt 16 év háromezres kormányhatározatait, és ahol a minősítés fenntartásának törvényi feltételei már nem állnak fenn, megszünteti azt.
A kormányzati kommunikáció szerint a folyamat során összesen mintegy száz döntést mutatnak be. Az első csomag a Századvéggel foglalkozik, megmutatva, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, milyen konstrukciókban kerülhetett a szervezethez közpénz.
A Századvég szerepe és a közpénzek
A dokumentumokból kiderül, hogy a 2010 utáni kormányok alatt a Századvég szerepe és állami finanszírozása látványosan nőtt. A csoport közvélemény-kutatásokat, politikai és szakpolitikai elemzéseket, valamint stratégiai tanácsadást végzett az államnak, miközben évről évre milliárdos kormányzati megbízásokhoz jutott.
A Századvég így közpénzből vált az Orbán-kormány politikáját támogató elemzői és tanácsadói háttér egyik központjává. A most nyilvánosságra hozott határozatok betekintést engednek ennek a rendszernek a működésébe, és láthatóvá teszik az eddig ismert kifizetések mögötti döntési mechanizmus egy részét.
Kutatások és nemzetközi megbízások
Az Orbán-kormányok ezekben a határozatokban jellemzően közvélemény-kutatási, médiakutatási, médiaelemzési és tanácsadói szolgáltatások megrendeléséről döntöttek. Összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el kutatásokra ezekkel a döntésekkel.
A döntések között szerepel médiahatás-kutatás elrendelése Közép-Európában, Albániában és a balti államokban, valamint reprezentatív közvélemény-kutatás elrendelése a teljes európai uniós lakosságra és a balkáni országok lakosságára kiterjedően.
Vizsgálják a szerződések teljesítését is
A kormányhatározatok önmagukban nem szerződések, ezért a Miniszterelnökség a megkötött szerződések teljesítésigazolásait is felülvizsgálja. A cél annak kiderítése, hogy a közpénzek gondos kezelése minden esetben megvalósult-e. Emellett a szerződések alapján született tanulmányokat és elemzéseket is vizsgálják, hogy fennáll-e büntetőjogi vagy egyéb felelősség.
A dokumentumok nyilvánosságra hozatala újabb lépés annak feltárásában, miként működött az Orbán-rendszer: milyen döntésekkel, milyen szereplőknek és milyen célokra juttattak közpénzt úgy, hogy annak részleteit évekre vagy akár évtizedekre elzárták a magyar emberek elől.
A most közzétett dokumentumok betekintést engednek az eddig ismert kifizetések mögötti döntési mechanizmusokba, és a továbbiakban is folytatódik a minősített határozatok felülvizsgálata.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.