Az olajárak szerdán emelkedtek, miután az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus éjszaka jelentősen eszkalálódott. A válaszcsapások sorozatában az amerikai erők öt iráni tartályhajót semmisítettek meg, miután Teherán korábban egy amerikai hadihajót vett célba. A Brent típusú kőolaj, amely a globális árak irányadója, július vége óta nem volt ilyen drága; akkor egy rövid életű tűzszünet omlott össze a két fél között. Bár az árfolyam később 99,90 dollárra korrigált, a közel-keleti helyzet bizonytalansága miatt bármely újabb incidens további drágulást okozhat.
Katonai válaszcsapások és a Hormuzi-szoros
Az amerikai támadások során az Ománi-öbölben négy, az iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) köthető tartályhajót, valamint egy további egységet a Kharg-sziget közelében találtak el. Teherán válaszul rakétákat indított egy jordániai amerikai támaszpont ellen, amelyeket a légvédelem nagy részben megsemmisített. Az iráni fél emellett azt állította, hogy két amerikai hajót és nyolc olajszállítót támadott meg a Hormuzi-szorosban. A konfliktus, amely február 28-án kezdődött, azóta is jelentős ingadozást okoz a piacokon, hiszen a szoros lezárása a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának 20%-át veszélyezteti.
A háború előtti időszakban a Brent hordónkénti ára még 70 dollár (kb. 26 500 forint) körül mozgott. A mostani drágulás világszerte érezteti hatását a benzinkutaknál, ahol a fogyasztók már korábban is jelentős áremelkedéseket tapasztaltak. A jordániai hatóságok közlése szerint a 20 kilőtt iráni rakétából 18-at sikerült elfogniuk, míg kettő lakatlan területen csapódott be.
Fokozódó regionális instabilitás
Az iráni Forradalmi Gárda állami médián keresztül közölte, hogy további támadásokat hajtottak végre amerikai hajók és úgynevezett „nem megfelelő” vízi járművek ellen. A legutóbbi eszkalációt megelőzően Irán ballisztikus rakétákkal támadott egy amerikai hadihajót, amelyet a Centcom jelentése szerint a legénység sikeresen elhárított, személyi sérülés nem történt. Az Egyesült Államok indoklása szerint a célba vett öt iráni tartályhajó egy olyan több milliárd dolláros „árnyékhálózat” része volt, amely az IRGC-t és regionális szövetségeseit finanszírozza. Az egyik találatot kapott hajó, az M/T Riesco, az Ománi-öbölben elsüllyedt.
A Kharg-sziget, ahol az egyik támadás történt, Irán legfontosabb olajexport-terminálja, az ország kőolajkivitelének mintegy 90%-a ezen a ponton keresztül zajlik. A helyzetet tovább súlyosbítja a szélesebb körű regionális instabilitás: a jemeni, Irán által támogatott húszi mozgalom kedden szaúd-arábiai energetikai létesítményeket és polgári infrastruktúrát támadott meg, 73 ember sérülését okozva. A drón- és rakétatámadások tüzeket idéztek elő, ami miatt az érintett olajipari létesítmények működését átmenetileg fel kellett függeszteni.
Diplomáciai és katonai reakciók
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a helyzetet „meglehetősen egyértelműnek” nevezte, hangsúlyozva, hogy Irán folyamatosan amerikai hadihajókat próbál támadni, amiért cserébe a jövőben is tartályhajók elvesztésével kell számolniuk. A keddi amerikai akciók előtt néhány órával az iráni haditengerészet azt állította, hogy elfogott egy személyzet nélküli amerikai tengeralattjárót a Hormuzi-szorosban. A Centcom szóvivője, Tim Hawkins kapitány tisztázta, hogy egy meghibásodott víz alatti drónról van szó, amely nem hordozott érzékeny adatokat vagy titkosított berendezéseket, csupán a térség megfigyelését szolgálta.
A konfliktus elhúzódása és a folyamatos katonai válaszcsapások egyre nagyobb nyomást helyeznek a globális energiapiacokra. A piaci elemzők szerint a feszültség további eszkalációja esetén a 100 dolláros hordónkénti árfolyam tartósan fennmaradhat, vagy akár tovább is emelkedhet, amennyiben a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítási útvonalak biztonsága nem garantálható a jövőben.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.