Új uniós szabályok segíthetik a városokat a rövid távú lakáskiadás korlátozásában

Az RTÉ beszámolója szerint az Európai Bizottság új, átfogó jogi eszközt javasolt a városok számára, amellyel hatékonyabban léphetnek fel a rövid távú lakáskiadásokkal és a hosszú ideje üresen álló ingatlanokkal szemben. A kezdeményezés elsődleges célja a súlyosbodó európai lakhatási válság enyhítése, mivel a népszerű turisztikai célpontokon a lakások turisztikai célú, gyakran platformokon keresztül menedzselt hasznosítása jelentősen csökkenti a helyi lakosok számára elérhető ingatlanok számát, és mesterségesen felhajtja az árakat.

A javasolt Megfizethető Lakhatási Törvény (Affordable Housing Act) értelmében a hatóságok végre jogi bizonyosságot kapnak, amikor a helyi sajátosságokra hivatkozva korlátozzák a rövid távú bérbeadást. Jelenleg az uniós szolgáltatási irányelv csak nagyon általános iránymutatást ad, ami gyakran jogi bizonytalansághoz és elhúzódó pereskedésekhez vezet a tagállamok és a szolgáltatók között. A Bizottság elismerte, hogy a lakások elsődleges lakóhelytől eltérő célú használata súlyosbíthatja a helyi lakhatási nehézségeket, különösen azokban a városokban, amelyek kiemelt turisztikai célpontnak számítanak.

A hatóságoknak a jövőben szigorú feltételek mellett kell eljárniuk: bizonyítaniuk kell, hogy a rövid távú bérbeadások koncentrációja valóban nyomást gyakorol a lakáspiacra. A korlátozó intézkedéseknek célzottnak, szükségesnek és arányosnak kell lenniük. Emellett a helyi önkormányzatoknak igazolniuk kell, hogy a rövid távú bérbeadási tevékenység legalább három éve jelentős negatív hatással van a lakhatás megfizethetőségére. Ez a keretrendszer a befektetők és ingatlantulajdonosok számára is nagyobb átláthatóságot biztosít az uniós jogi környezetben.

Egy friss Eurobarometer felmérés szerint az EU városlakóinak több mint 50%-a tekinti a lakhatást azonnali és sürgető problémának a saját lakókörnyezetében. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a lakhatási válság közvetlenül gyengíti az európai versenyképességet is, mivel korlátozza a munkaerő és a diákok mobilitását. A hivatalos állásfoglalás szerint: „A lakhatási válság gyengíti a versenyképességünket is, mivel korlátozza a munkaerő és az oktatási mobilitást. Ezért elengedhetetlen a kezelése.”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki már tavaly szeptemberi évértékelő beszédében is utalt a jogszabály szükségességére, kiemelte: „A megfizethető lakhatás hiánya sok európai polgárunk számára aggodalomra ad okot. A kulcsfontosságú munkavállalók és a diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy ott éljenek, ahol dolgoznak és tanulnak. De ami a legfontosabb, ez a tisztességről szól. Ma minden európaiért cselekszünk.”

Az Európai Bíróság korábbi ítéletei, köztük a híres Cali Apartments-ügy, már elismerték, hogy a lakhatás megfizethetőségének biztosítása olyan nyomós közérdek, amely indokolhatja a rövid távú bérbeadás korlátozását. Az új törvény ezt a joggyakorlatot kívánja egységesíteni és egyértelműbbé tenni minden tagállam számára, hogy a helyi hatóságok bátrabban léphessenek fel a visszaélésekkel szemben.

Bár a törvény közös módszertant határoz meg a „lakhatási stressz alatt álló területek” azonosítására, nem változtatja meg az uniós hatásköröket. A végső döntés arról, hogy fellépnek-e a rövid távú bérbeadók vagy az üresen álló lakások ellen, továbbra is a helyi vagy nemzeti hatóságok kezében marad. A szabályozás célja a jogi keret biztosítása, nem pedig a központi beavatkozás, így a tagállamok saját igényeik szerint alkalmazhatják az új eszközöket.

A szakértők szerint a szabályozás hosszú távon stabilizálhatja a városi lakáspiacokat, mivel a befektetők és ingatlantulajdonosok számára is kiszámíthatóbbá teszi a jogi környezetet. A folyamat következő lépése a tagállamok és az Európai Parlament közötti egyeztetés, amely során a részletszabályok véglegesítése várható. A javaslat elfogadása esetén a városok végre hatékonyan kezelhetik azokat a területeket, ahol a lakásállomány „kiüresedése” már veszélyezteti a helyi közösségek életminőségét.