Új uniós szabályok segíthetik a lakhatási válság kezelését a tagállamokban

Az Európai Bizottság a napokban előterjesztette a Megfizethető Lakhatási Törvényt, amelynek célja, hogy támogassa a tagállamokat és a városokat a lakhatás megfizethetőségével és elérhetőségével kapcsolatos kihívások kezelésében azokon a területeken, ahol a legnagyobb nyomás nehezedik a lakáspiacra. A megfizethető lakhatás hiánya mára az európaiak egyik legsürgetőbb problémájává vált. A legfrissebb Eurobarometer felmérés szerint a városlakók több mint 50 százaléka tartja közvetlen és sürgős problémának a lakhatási helyzetet saját lakóhelyén. A mostani javaslat éppen ezekre az aggályokra kíván választ adni, hiszen a lakhatási válság a munkaerő és az oktatási mobilitás korlátozásával az európai versenyképességet is gyengíti.

Egyes városokban és népszerű turisztikai célpontokon, ahol a lakáspiacra nehezedő nyomás a legerősebb, a lakóingatlanok elsődleges lakhatástól eltérő célú hasznosítása tovább ronthatja a helyi elérhetőséget és megfizethetőséget. A Megfizethető Lakhatási Törvény ezekre a kifejezetten helyi problémákra reagál. Jogi bizonyosságot nyújt a hatóságoknak, amikor azok a helyi sajátosságok alapján, az uniós jog keretein belül kívánnak fellépni. Bár egyes tagállamok már tettek lépéseket a nyomás enyhítésére, gyakran szembesültek jogi kihívásokkal az uniós joggal való összeegyeztethetőség kapcsán. Az új szabályozás egyértelműséget és kiszámíthatóságot hoz, válaszolva a tagállamok és önkormányzatok igényére a belső piaci keretek közötti cselekvési lehetőségekről.

Jogi keret a lakhatási megfizethetőség védelmére

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a javaslat kapcsán hangsúlyozta: „Egy évvel ezelőtt megígértem, hogy foglalkozni fogok Európa lakhatási megfizethetőségével. Ma egy lépést teszünk ebbe az irányba, több egyértelműséget és támogatást nyújtva a helyi hatóságoknak és közösségeknek, a helyi valóságra alapozva. A megfizethető lakhatás hiánya oly sok európai polgárunk számára aggodalomra ad okot. A nélkülözhetetlen munkavállalók és diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy ott éljenek, ahol dolgoznak és tanulnak. De ami a legfontosabb, ez a tisztességről szól. Ma minden európaiért cselekszünk”.

A Megfizethető Lakhatási Törvény az első közös európai keretrendszert biztosítja a belső piacot érintő, lakhatással kapcsolatos intézkedések értékelésére. A döntés, hogy az illetékes hatóságok fellépnek-e, és milyen intézkedéseket fogadnak el, továbbra is nemzeti, regionális és helyi hatáskörben marad. A törvény célja, hogy jogi tisztánlátást biztosítson a hatóságoknak a lakhatási stressznek kitett területeken, miközben megőrzi a belső piac integritását és teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét.

Az új szabályok segítenek a hatóságoknak közös módszertan alapján azonosítani a „lakhatási stressznek kitett területeket”. Amennyiben a hatóságok a lakáshasználat korlátozása mellett döntenek, például rövid távú bérbeadás vagy üresen álló lakások esetében, bizonyítaniuk kell, hogy az intézkedés hozzájárul a helyi lakhatási nyomás csökkentéséhez, és biztosítaniuk kell, hogy az intézkedések célzottak, szükségesek és arányosak legyenek. A rövid távú bérbeadásoknál minden intézkedésnek azokra a tevékenységekre kell irányulnia, amelyek csökkentik a hosszú távú használatra elérhető lakásállományt, különösen akkor, ha azok mértéke, gyakorisága vagy kereskedelmi jellege súlyosbítja a lakhatási nyomást.

Átláthatóság és a lakáskínálat növelése

Mielőtt korlátozásokat vezetnének be, a hatóságoknak igazolniuk kell, hogy a rövid távú bérbeadási tevékenység legalább három éven keresztül jelentős negatív hatással volt a lakhatás megfizethetőségére vagy elérhetőségére, és hogy kevésbé korlátozó intézkedések nem lennének ugyanolyan hatékonyak. Emellett alkalmazniuk kell az uniós rövid távú bérbeadási rendeletet, beleértve a regisztrációs követelményeket és a meg nem felelő hirdetések eltávolítását. A rövid távú bérbeadás mellett a hatóságok más, a lakóingatlanok megszerzését vagy használatát érintő intézkedéseket is hozhatnak, például a másodlagos otthonok vagy a tartós üresen állás kezelésére.

A törvény védi a jogbiztonságot és a jogos elvárásokat: a megszerzéshez kötött feltételek nem alkalmazhatók visszamenőlegesen, megfelelő átmeneti rendelkezéseket kell biztosítani, és a hosszú távú üresedést kezelő intézkedéseknek figyelembe kell venniük a nem lakott időszakok indokolt tartamát. A nyomás alatt álló területeken élők számára a cél az, hogy a helyben hozott intézkedések jobban célzottak, bizonyítékokkal alátámasztottak és idővel felülvizsgáltak legyenek, kiegészülve a lakáskínálat növelését célzó lépésekkel.

A javaslatot egy ajánlás is kíséri a lakhatás megfizethetőségéről és kínálatáról a lakhatási stressznek kitett területeken. Ez támogatja a hatóságokat a lakáskínálat növelésére irányuló erőfeszítéseikben, beleértve az új építések, felújítások és épületek átalakításának gyorsabb tervezését és engedélyezését, valamint a beruházások megkönnyítését. A hatóságokat arra ösztönzik, hogy ezeket az erőfeszítéseket lakásépítési gyorsítási tervek révén összpontosítsák. A jogalkotási javaslat és az ajánlás együttesen segíti a hatóságokat a lakhatás megfizethetőségének és elérhetőségének megőrzésében, miközben felgyorsítják a szükséges további lakáskínálat megteremtését.

A törvény az Európai Megfizethető Lakhatási Terv egyik eleme, az új állami támogatási szabályok és az európai lakásépítési stratégia mellett. A jogalkotási javaslat most az Európai Parlament és a Tanács elé kerül a rendes jogalkotási eljárás keretében. Ezzel párhuzamosan a Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a terv végrehajtása érdekében. A kezdeményezés a 2025. szeptemberi unió értékelése beszédben tett ígéretet váltja valóra, kiegészítve a 2026. május óta alkalmazandó, rövid távú bérbeadásokra vonatkozó uniós szabályokat.