Vitatott javaslat: Kikerülhet az angol nyelv a kínai iskolák kötelező tantárgyai közül

Az angol nyelv globális dominanciája az üzleti élettől a tudományos kutatásokon át a közösségi médiáig és a szórakoztatóiparig megkérdőjelezhetetlen, hiszen a Föld lakosságának minden ötödik embere aktívan használja ezt a közvetítőnyelvet. A Deutsche Welle beszámolója szerint azonban Kínában egyre hangosabbak azok a vélemények, amelyek az angol nyelv kötelező alaptantárgyként való eltörlését sürgetik az általános és középiskolákban, valamint az egyetemeken. A kezdeményezés élén Tang Jiafeng matematikaprofesszor áll, aki szerint a nyugati kultúra iránti túlzott tisztelet és az angol nyelv erőltetése nem szolgálja a kínai gyermekek érdekeit.

Tang Jiafeng, aki a vektoralgebra szakértőjeként vált ismertté, határozottan úgy véli, hogy Kína a világon egyedülálló módon tulajdonít túlzott jelentőséget az angol nyelvnek. „Gyermekeink kétségbeesetten kezdik el tanulni az angolt, még mielőtt megfelelően elsajátították volna az anyanyelvüket. Pedig mi egy több ezer éves civilizáció vagyunk. Az angol csupán egy eszköz. Elég, ha képesek vagyunk használni. A nyugati kultúrák tiszteletének és utánzásának hagyományát be kell fejezni” – fogalmazott a professzor a közösségi médiában közzétett állásfoglalásában.

Kínában az angol nyelv tanulása jelenleg a harmadik osztálytól kötelező, és a középiskolai felvételi, a kilencedik osztály utáni központi vizsga, valamint az érettségi során is azonos súllyal esik latba, mint a kínai nyelv vagy a matematika. Az érettségin például maximum 150 pontot lehet elérni ebből a tárgyból. Tang professzor, akinek diákjai közül 2011-ben egyetlen osztályból hatan is maximális pontszámot értek el az állami matematika vizsgákon, élesen bírálja a jelenlegi rendszert: „Mennyi erőforrást és mennyi időt fektetnek a gyermekeink, a szüleink és az iskoláink egy olyan tantárgyba, amely az emberek többsége számára teljesen irreleváns a jövőbeli szakmai életükben?”

A vita egyik központi eleme a technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia térnyerése. „Miért kellene angolra magolni, amikor a mesterséges intelligencia másodpercek alatt lefordít mindent?” – teszi fel a kérdést egy pekingi felhasználó. A déli Guangdong tartományból olyan javaslat is érkezett, hogy legalább a pontozást módosítsák, például 150-ről 120 pontra csökkentve az érettségin. Sok szülő hatalmas összegeket költ magántanárokra, akik kizárólag a vizsgakérdésekre fókuszálnak, miközben a felsőoktatásban a mesterképzésre való felvételhez is elengedhetetlen az angol nyelvvizsga.

Tang professzor aggodalmának adott hangot, hogy ez a szigorú követelmény sok tehetséges természettudóstól elzárhatja a továbbtanulás lehetőségét, még akkor is, ha kiváló kutatói potenciállal rendelkeznek. A STEM-tárgyak esetében ugyanakkor vitathatatlan az angol nyelv fontossága, hiszen a jövőbe mutató kutatások eredményeit jellemzően angolul publikálják. Sokan tartanak attól, hogy az angol nyelv oktatásának visszaszorítása Kína globális versenyképességének csökkenéséhez vezethet.

Hu Xijin, a Global Times állami lap korábbi főszerkesztője, aki korábban elsősorban nacionalista kijelentéseivel hívta fel magára a figyelmet, határozottan kiáll az angol nyelv kötelező jellege mellett. Szerinte az idegennyelvi készségek minden globális polgár számára kiemelkedő jelentőséggel bírnak, „mert elsősorban a jelenben élünk”. Hu hangsúlyozta: „Ezt a jelent a globalizáció formálja. Kína nyitása nemcsak állami politika, hanem bővíti az emberek cselekvési körét, valamint az életükben megjelenő különféle anyagi és nem anyagi érdekek körét is.”

A volt főszerkesztő szerint a külvilággal való kapcsolatokat nem szabad az ókori történelem iránti intellektuális kötődésekkel szembeállítani. „Erőszakkal szembeállítani őket – azzal a kérdéssel, hogy az idegen nyelvek vagy a hagyományos kínai kultúra fontosabb-e – azzal a kockázattal jár, hogy rossz prioritásokat állítunk fel, és szükségtelenül politizáljuk a közbeszédet” – tette hozzá. Hu szerint az angol nyelv mint alaptantárgy az esélyegyenlőséget is szolgálja, mivel a vidéki területeken élő gyermekek számára is biztosítja a hozzáférést ehhez a fontos idegen nyelvhez, és ezáltal a világhoz.

A nyelvi oktatás iránti érdeklődés azonban általánosságban is változóban van. Még a kifejezetten idegen nyelvekre szakosodott kínai egyetemek is nyomást éreznek az oktatási célok kiigazítására, hogy felkészítsék a gólyákat a jövőbeli munkaerőpiacra. Egy pekingi egyetemi professzor, aki névtelenséget kért, elmondta, hogy egyre kevesebb középiskolai végzős érdeklődik a német nyelvtanulás iránt. A Pekingi Idegennyelvi Egyetem új tanterve már egy „idegen nyelv plusz szak” modellt alkalmaz, ahol az angolt jogi, informatikai vagy közgazdasági ismeretekkel ötvözik.

A jelenlegi kulturális küzdelmek nem előzmények nélküliek: hasonló viták zajlottak a 19. század végén, a Csing-dinasztia idején a „önmegerősítési mozgalom” keretében. Wei Yuan, az akkori udvari tudós úgy fogalmazott: „Tanuld meg a felsőbbrendű készségeket külföldről, hogy később meghódíthasd a külvilágot.” A külföldi tudás megszerzése pedig egyszerűen hatékonyabban működik az adott ország nyelvén keresztül.

Bár a vita heves, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy bizonyos területeken – például az autóipari akkumulátortechnológia vagy a humanoid robotika terén – már más országok érdeklődnek a kínai innovációk iránt. A nyelvi nyitottság megőrzése azonban továbbra is stratégiai kérdés marad az ország számára, miközben a társadalom keresi az egyensúlyt a hagyományok tisztelete és a modern, globalizált világ követelményei között.