Parlamenti vita az igazságügyi törvényekről és az Alkotmánybíróságról

A parlament hétfő esti ülésén az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról, valamint az Alkotmánybíróság működését érintő javaslatokról folytattak vitát a képviselők.

Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok megvitatásával folytatta munkáját a parlament plénuma hétfő este.

Igazságügyi tárgyú törvények

Törvényalkotási bizottság: jórészt uniós kötelezettség teljesítése a cél

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításához fűzött bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Sasi-Nagy Edit (Tisza) jelezte: elsősorban európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeket teljesít és az Alkotmánybíróság által megállapított mulasztásokat orvosol a javaslat.

Újdonságként említette, hogy lépéseket tesznek a megalapozatlan keresetek és visszaélésszerű perek visszaszorítása érdekében, az online tárgyalások esetében tisztázandó kérdéseket rendeznek, pontosítják a Kúria eljárását bizonyos alkotmányjogi panaszok esetében, valamint teljes indokolást írnak elő a cselekvőképesség korlátozásáról szóló döntések esetében.

Jelezte: a törvényjavaslathoz 15 pontos, jórészt jogtechnikai módosításokat végző bizottsági javaslat készült, amely a lényegi tartalmon és célon nem változtató pontosításokat tartalmaz.

Előterjesztő: szükséges a változtatás

Görög Márta igazságügyi miniszter a változtatások szükségességéről beszélt, megemlítve, hogy a javaslat egyik célja az Alkotmánybíróság határozataiban megállapított, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetése is.

Azt mondta, a módosítás fellépési lehetőséget ad a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű keresetekkel, eljárásokkal kapcsolatban, amelyek jellemzően határon átnyúló módon próbálják korlátozni a közéleti részvételt.

Megjegyezte: a változtatás a hibás termékekért való felelősségről szóló irányelvet helyesbíti az uniós elvárások szerint.

Képviselői felszólalások

Bilisics Zita (Tisza) hangsúlyozta: a módosítás célja a jogalkalmazás elősegítése, uniós jogharmonizáció és az Alkotmánybíróság által feltárt hiányosságok orvoslása.

Kiemelte annak fontosságát, hogy „bírósági eljárással nem lehet megfélemlíteni közéleti résztvevőket”, újságírókat, politikusokat.

A törvényjavaslat másik sarkalatos elemeként említette az online nyilvánosság szabályozásának módosítását, jelezve, hogy a korábbi szabályozásban foglalt online a bírsági tárgyalásokhoz „technikailag nem nőtt még fel a rendszer”.

Tuzson Bence (Fidesz) – elismerve, a javaslat jelentős része valóban jogharmonizációs kérdésekkel foglalkozik – problémának nevezte, hogy a módosítás visszafordítja az eljárások online nyilvánosságának bevezetése érdekében előzőleg tett lépéseket.

Megemlítette: a magyar rendszer nem általános nyilvánosságot hoz létre, hanem egy „virtuális tárgyalótermet” alakított ki, ahol sokkal gyorsabbá lehet tenni az eljárást, mint hogyha az érintetteknek akár több megyényi utat kellene megtenniük.

Ez versenyképességi kérdés is – jegyezte meg, kiemelve, hogy az eljárás gyorsításának első lépése az online részvétel lehetővé tétele. Ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a technikai feltételek hiánya miatt nem kellene elállni ettől a lehetőségtől.

Rétvári Bence (KDNP) úgy összegezte a módosítást, hogy „amire nincs igény, azt bevezetjük, amire van, azt kivezetjük”.

A jövő útja a digitális jelenlét, az online tárgyalások lehetősége, amit kivezetnek a javaslattal – mondta Rétvári Bence, aki szerint ez egy jó, 21. századi megoldás lenne.

A bírósági eljárást is megkönnyítené, ha az összes ítéletet kielemezné egy szoftver. Szerinte a perelőkészítésnél ebbe az irányba kellene menni. Most visszalépnek a 10 évvel ezelőtti, papíralapú világba a módosítással – vélekedett.

Előterjesztő

Görög Márta igazságügyi miniszter úgy reagált: abban egyetértenek, hogy a fokozatos bevezetést érdemes megvalósítani a határon átnyúló és a belföldi kontextusban.

Szerinte az online és digitális jelenléttel kapcsolatban sok minden keveredett a felszólalásokban.

A tárcavezető első lépésként a tárgyaláson való online részvétel garanciáinak a beépítését jelölte meg. Lehet gondolkodni, hogy az online térben az eljárásokat és az eljárási cselekményeket hogyan tegyék hatékonyabbakká, de ezt csak lépésről lépésre szabad megvalósítani – hangsúlyozta.

A cél nem az, hogy visszalépjenek, hanem hogy először teremtsék meg a hatékonyságot szolgáló szabályokat. A miniszter a kockázatok mérlegelése szempontjából inkább előrelépésként értékelte a módosítást.

Alaptörvény

A Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatnak a vitájával zárta ülését a parlament.

Tóth Norbert (Tisza) arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság feladata az alkotmányosság elsődlegességének biztosítása. Ha a parlament alaptörvényt vagy alapvető jogokat sértő törvényt fogad el, akkor az Alkotmánybíróságnak azt alkotmányossági kontroll alá kell vonnia – tette hozzá.

Az Alkotmánybíróság nem pártpolitikai testület, az alkotmányos rendet és az alapvető jogokat védi – jelentette ki. Egy független Alkotmánybíróság se nem a kormányé, se nem az ellenzéké – fűzte hozzá.

Csuzda Gábor (Fidesz) kijelentette, hogy a Fidesz elfogadhatatlannak tartja a javaslatot. Az Alkotmánybíróság függetlensége ott kezdődne, hogy a mindenkori politikai többség tiszteletben tartja a már megválasztott bírók mandátumát – emelte ki.

Az összegző módosító javaslat nem szünteti meg az önkény veszélyét – ismertette álláspontját.

Rétvári Bence (KDNP) arról beszélt: kapkodva terjesztették az Országgyűlés elé a javaslatot, amelyet a menet közben kezdeményezett technikai korrekciók sem fognak megmenteni, hiszen „a torka véres” a módosításnak.

Az új kormánytöbbség éppen azokkal az eszközökkel élt, amelyek miatt elődjét bírálta – mondta. Jelezte, hogy mindezek miatt nem támogatják a módosítást.

A viták során a kormánypárti és ellenzéki képviselők eltérő álláspontokat fogalmaztak meg a jogszabályok hatékonyságáról és a digitális eljárások jövőjéről.