Az Európai Bizottság szerint a ceutai határsértés az unió ellenállóképességének próbája volt

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a hibrid fenyegetésekről és a külső határok védelméről tartottak vitát, amelynek középpontjában a Ceutában történt tömeges határsértés állt.

Mindent meg kell tenni az embercsempészek tevékenységének felszámolására, a ceutai események ugyanis az EU befogadóképességének, az uniós határigazgatási rendszerek működésének és ellenállóképességének próbája volt – jelentette ki Magnus Brunner belügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.

Az Európai Parlament plenáris ülésének a hibrid fenyegetésről, a Ceutában történt tömeges határsértésről, valamint az EU külső határainak védelméről tartott vitáján Brunner azt mondta: az Európai Unió jelentősen előrelépett az illegális bevándorlás kezelésében, a külső határokok kialakult helyzet feletti ellenőrzését nagyrészt visszaszerezte.

A Ceutában tapasztaltak viszont azt mutatják, hogy meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, mert az illegális bevándorlóknak, az emberkereskedőknek és az embercsempészeknek is meg kell érteniük, hogy az EU elszánt és nem enged a saját szabályaiból – hangoztatta.

Senki nem léphet be a schengeni térségbe engedély nélkül, a schengeni térség integritását meg kell őrizni – jelentette ki Brunner, majd hozzátette:

„annak, aki illegálisan lépte át az uniós határt, és jogtalanul tartózkodik Ceutában, vissza kell térnie Marokkóba.”

Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy a ceutai események a közrend tekintetében is komoly kihívásokat jelent, és sürgős megoldás megtalálását sürgette a kialakult a helyzetre.

„Meg kell akadályoznunk, hogy egy ilyen esemény ismét bekövetkezzen” – fogalmazott.

Közölte, a június közepén életbe lépett uniós migrációs és menekültügyi csomag tisztességes, de nagyon szigorú szabályaival az EU új fejezetet nyitott. Eredményei már most láthatók: jelentősen csökkentek az illegális érkezések, a beadott menekültkérelmek száma is több mint 50 százalékkal esett vissza. Az uniós tartózkodásra jogosulatlanok visszaküldésének aránya már most közel 30 százalékos, ami azt jelenti, hogy tavalyi 30 ezerrel több ember hagyta el az uniót, mint az előző évben – tájékoztatott.

Brunner kijelentette:

„le kell vonni a ceutai események tanulságait, megszüntetni a hiányosságokat, bezárni a kiskapukat és megőrizni a schengeni térséget. Végre kell hajtani a migrációs és menekültügyi paktumot és együtt kell működni a szomszédos országokkal.”

Az embercsempészekkel szemben fel kell lépni, a kitoloncolásokat fel kell gyorsítani, a visszafogadási rendszereket meg kell erősíteni, a nagy online platformokkal pedig fel kell venni a kapcsolatot a dezinformációval szembeni fellépés érdekében, hiszen – mint kiemelte – a közösségi oldalak is befolyásolták a Ceutában történteket.

„Megerősítjük a külső határokat, megerősítjük az EU határ- és partvédelmi ügynökségét (Frontex), hogy rugalmasabban tudjon reagálni és gyorsabban fel tudjon lépni, akár megelőzve is eseményeket” – fogalmazott.

Ceuta határai és minden egyes tagállam határa európai határok. Az Európai Bizottság ezért készen áll arra, hogy mindent megtegyen, hogy segítse a tagállamokat ezen határok védelmében – tette hozzá az uniós belügyi biztos.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke a vita során elmondott beszédében kijelentette: a ceutai esemény egy szervezett, összehangolt invázió volt, amely nemcsak Spanyolországot, hanem egész Európát veszélyezteti.

Szavai szerint a ceutai krízis „nem a semmiből jött”. A szocialista spanyol kormány „illegális migrációt ösztönző” politikája egyértelmű meghívólevél. Következményei nem állnak meg Spanyolország határainál: egész Európa jövőjét érintő egzisztenciális fenyegetést jelent – hangoztatta.

Gál Kinga kijelentette: ha Európa nem védi meg a határait, az Európa történelmi önfeladása lenne. Elveszíti, amiért generációk évszázadokon keresztül küzdöttek: a biztonságot, az identitást, az európai életformát.

„Mindezért az EU rossz migrációs politikája is felelős. Az a politika, mely az Orbán-kormány által felépített déli határzárat, ahelyett, hogy megköszönné Magyarországnak, napi egymillió eurós bírsággal bünteti” – fogalmazott.

Az uniós biztos hangsúlyozta, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság közös célja a schengeni térség integritásának megőrzése és a határvédelem megerősítése.