Donald Trump vezette amerikai kormányzat jelentős jogi vereséget szenvedett a legfelsőbb bíróságon a levélszavazással kapcsolatos szigorítások ügyében. A testület elutasította azokat az új szabályozási terveket, amelyek lényegesen szigorúbb követelményeket támasztottak volna a postai úton feladott szavazólapokkal szemben. Ezzel a döntéssel a novemberi kongresszusi választások előtt hatályban maradnak a korábbi, enyhébb szabályok.
A bíróság indoklása és a jogi helyzet
A legfelsőbb bíróság rövid indoklásában kifejtette: valószínűtlen, hogy a kormányzat sikerrel járna az alsóbb fokú bíróság által hozott ideiglenes intézkedés megtámadásában. Az igazságügyi minisztérium hiába próbálta elérni az alsóbb bírósági döntés hatályon kívül helyezését, a legfelsőbb bírói testület nem adott zöld utat a szigorításoknak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövetségi államok továbbra is a korábban érvényben lévő standardok szerint küldhetik ki a szavazási dokumentumokat, ami több helyen már meg is történt.
Vita a posta szerepéről és a választói jogokról
A vita középpontjában az állt, hogy Trump még március végén rendelkezett arról: az amerikai posta csak azoknak kézbesíthet levélszavazási csomagokat, akik szerepelnek az államok által előzetesen összeállított hivatalos választói névjegyzékben. A kritikusok szerint ezzel a lépéssel a posta a szavazási folyamat egyszerű kézbesítőjéből egyfajta ellenőrző hatósággá vált volna. Sokan úgy vélték, hogy a kormányzat célja a Demokrata Párt szavazóinak hátrányos megkülönböztetése, mivel körükben hagyományosan népszerűbb a levélben történő voksolás.
Reakciók és politikai következmények
A döntést a demokraták örömmel fogadták. Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója a közösségi médiában úgy fogalmazott: „Az amerikai nép végre bizonyosságot kapott az ország választási folyamatát illetően.” Hozzátette, hogy a levélszavazás lehetősége mindenki számára nyitva áll, akinek szüksége van rá. Az ACLU polgárjogi szervezet szintén üdvözölte a határozatot, hangsúlyozva, hogy az alkotmány a választási szabályok meghatározásának jogát a kongresszusnak és az államoknak adja, nem pedig az elnöknek vagy a postának.
A Tagesschau beszámolója szerint a kormányzat ezzel szemben azzal érvelt, hogy a szigorításokra a választási csalások megelőzése érdekében van szükség, bár erre vonatkozóan kevés bizonyítékot tártak fel. A politikai elemzők szerint a bírósági döntés egyfajta etappensiker a demokraták számára, ugyanakkor a választási rendszer körüli feszültség várhatóan a novemberi voksolásig fennmarad. Trump korábban többször is alaptalanul vádolta a levélszavazást a 2020-as választási vereségéért, ami tovább mélyítette a két párt közötti bizalmatlanságot a választási integritás kérdésében.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
