Orosz külügyi szóvivő: az ENSZ továbbra sem válaszol a Bucsával kapcsolatos megkeresésekre

Az ENSZ továbbra sem válaszol Oroszország arra vonatkozó megkereséseire, hogy mi történt 2022-ben a Kijev közelében lévő Bucsa településen – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egy csütörtöki, moszkvai sajtóértekezleten.

Vizsgálat a bucsai eseményekről

Zaharova az Ukrán Neonácik Bűncselekményeit Vizsgáló Nemzetközi Társadalmi Bíróság elnevezésű testület Bucsáról készített jelentésének bemutatóján fogalmazta meg kritikáját. Közölte, hogy a vizsgálat összegzését Szergej Lavrov külügyminiszter fogja New Yorkban prezentálni az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából.

A szóvivő António Guterres ENSZ-főtitkár és apparátusának hallgatását a kötelező semlegesség megsértéseként értékelte, és azt állította, hogy Bucsában provokáció történt. Szerinte a provokációt olyan nyugati országok szervezték, amelyek ellenezték az isztambuli orosz-ukrán megállapodásokat. Hangoztatta, hogy az orosz fél rendelkezésére álló adatok alapján a „hamisítás” Bucsával kapcsolatban a brit kormány megrendelésére történt.

Sem az ENSZ, sem más nemzetközi szervezet, sem a nyugati média, és még kevésbé a kijevi hatóságok nem tették közzé az elmúlt évek során Bucsában meghaltak névsorát.

Kétségek a névsor hitelességével kapcsolatban

Makszim Grigorjev politológus, a jelentés szerzője azt állította, hogy a Bucsában felállított sztélén szereplő 509 név vizsgálata nyomán kiderült: tömegesen tüntettek fel az orosz hadsereg polgári áldozataiként harcokban elesett ukrán katonákat, az Azov alakulat tagjait, betegségben elhunytakat, valamint olyanokat is, akiket az ukrán hadsereg ágyúzása ölt meg.

Zaharova nemzetközi tényfeltárást sürgetett, kifogásolva, hogy Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa által készített jelentés kizárólag anonim nyilatkozatokra támaszkodik.

Az orosz hadsereg 2022. március 30-án vonult ki Bucsából, amit Moszkva a jószándék jelének nevezett az isztambuli tárgyalások elősegítése érdekében. Ezzel szemben Ukrajna álláspontja szerint a megszálló erők által meggyilkolt civilek holttestét hagyták hátra. Oroszország büntetőeljárást indított az orosz hadsereg tudatos megrágalmazása címén, azt állítva, hogy a halottakat csak napokkal később helyezték el a város utcáin.

A kérdéses ügyben az orosz fél továbbra is várja az ENSZ érdemi válaszát és a nemzetközi vizsgálat lefolytatását.