Tarr Zoltán és Karácsony Gergely az 1956-os forradalom örökségéről

Az 1956-os forradalmat jellemző nemzeti egységhez hasonlította az idei országgyűlési választások hangulatát Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Hét évtized távlatából – az 1956-os év című csütörtöki budapesti konferencián.

Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a magyar szabadságszerető nép, és az 1956-os forradalom során sokféle ember akart egy irányba haladni, amihez hasonló érzületet tapasztalt öt hónappal ezelőtt is. A miniszter személyes élményeit megosztva elmondta, hogy 2024-ben európai parlamenti képviselőként több külföldi politikus is úgy hivatkozott a magyarokra, mint a szabadság népére.

A politikus reményét fejezte ki, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója olyan választóvonal lesz, amely után a magyarok – elfogadva egymást és kezükbe véve életüket – olyan országot építenek együtt, amely hű az ’56-osok emlékéhez és céljaihoz.

Kifejtette, hogy a magyarok sokfélék, és ez a sokszínűség jellemezte a forradalmat is. Bár hetven évvel ezelőtt az emberek elképzelései eltérőek voltak, a lényeg az együttműködésben rejlett. Tarr Zoltán szerint most is világosan megmutatkozott az igény arra, hogy a magyarok a saját kezükbe vegyék az életüket.

A miniszter rámutatott: a magyarok sokfélék, és ilyenek voltak az 1956-os forradalomban és a forradalomra való emlékezésben is. Kijelentette, hogy a szabadság elindulásával láthatóvá vált, mennyiféle dolgot akarnak a magyarok, és ez az élet nem egyféle és egyforma.

Karácsony Gergely: a hazaszeretet sokféleség

Karácsony Gergely főpolgármester beszédében kiemelte, hogy 1956 legfontosabb példája az, hogy a hazaszeretet nem más, mint sokféleség. Szerinte a nemzet csak akkor tud önmaga fölé nőni, ha a különböző nézetek ellenére is összetartó marad.

Emlékeztetett arra, hogy a 70 évvel ezelőtti, Városházán tartott írószövetségi közgyűlés a forradalom egyik fontos előzménye volt. Akkor történt először, hogy egy hivatalos intézményen belül demokratikus eljárással megbukott a sztálinista hatalom személyi, politikai akarata, ami lehetővé tette, hogy az Írószövetség a forradalom szellemi alakítójává váljon.

A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a 70. évfordulónak Nagy Imre szerepének rehabilitációjáról is szólnia kell. Kifogásolta, hogy az elmúlt 16 évben az emlékezetpolitika megpróbálta sérelemtörténetté silányítani az eseményeket, és kiradírozni Nagy Imrét a közös emlékezetből. Kijelentette: 1956 senkié, mert mindenkié, és a forradalom magasztosságát nem a kizárólagosság, hanem a sokszínűség adja.

Karácsony Gergely szerint a nemzeti lobogón kitépett lyuk az erkölcsi igazságot jelképezi, miszerint senki nem írhatja elő másoknak, hogyan szeressék a hazájukat. A főpolgármester úgy fogalmazott: talán most, a 70. évfordulón elkezdhetjük visszaküzdeni az esélyt a szabadság méltóságára, ha van bátorságunk szembenézni ’56 összetettségével és ellentmondásaival.

A konferenciát az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából a fővárosi önkormányzat és a Budapesti Művelődési Központ szervezte meg.