Emmanuel Macron: Az USA és Grönland közötti megállapodás megerősíti a „dán szuverenitást”

Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között létrejött új megállapodást, amely szerinte hatékonyan segíti a dán szuverenitás megerősítését az északi sarkvidéki terület felett. A francia államfő Saint Pierre és Miquelon szigetén tett látogatása során hangsúlyozta: „Egyszerűen csak megjegyzem, hogy a dán szuverenitást tiszteletben tartják, a nemzetközi jogot tiszteletben tartják, és pontosan ezt kértük. Tehát ez egy jó dolog.”

Kötőerővel bíró egyezmény az Északi-sarkvidéken

Dánia korábban üdvözölte a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett „kötelező erejű” megállapodást, amely Washington számára állandó biztonsági ellenőrzést biztosít Grönland felett, egyúttal kizárja az orosz és kínai katonai bázisok létesítését a térségben. Donald Trump 2025 januári hivatalba lépése óta többször is hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak stratégiai okokból ellenőrzése alatt kell tartania Grönlandot, ami korábban komoly aggodalmat váltott ki Dániában és a NATO-szövetségesek körében.

Dánia és az autonóm státuszú Grönland egyaránt pozitívan nyilatkozott az egyezségről, amelyet a jövő héten, az ENSZ New York-i közgyűlésének margóján írnak alá. Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Remélhetőleg a bizonytalanság hosszú időszakát egy olyan kötelező erejű megállapodás váltja fel, amely erősíti a biztonságot az Északi-sarkvidéken és az Atlanti-óceán északi részén.” A miniszter szerint az egyezség tiszteletben tartja Dánia „vörös vonalait”, és a megváltozott biztonsági helyzetben különösen fontos lépésnek tekinthető.

Szuverenitás és önrendelkezés

Az RTÉ beszámolója szerint bár a részletek még nem teljesen ismertek, a dán kormány kitart amellett, hogy az ország szuverenitása sértetlen maradt. Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint a megállapodás „elismeri a Királyság szuverenitását és területi integritását, valamint a grönlandi nép önrendelkezési jogát”. Hozzátette, hogy a megállapodás kedvező a NATO és Európa számára is. Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke szintén kiemelte, hogy az egyezmény elismeri Grönland érdekeit és növeli a biztonságát.

A grönlandi fővárosban, Nuukban a lakosság körében vegyesek az érzések. Soren Kreutzmann, egy 29 éves helyi lakos szerint nem teljesen világos, pontosan mit írtak alá, és aggasztónak tartja a Grönlandra irányuló fokozott nemzetközi figyelmet. Ezzel szemben Bibbi Kleist Jepsen, egy 64 éves pedagógus úgy véli, az országnak szüksége van a védelemre, mivel Dánia korábban nem fordított elegendő figyelmet a terület légi és tengeri biztonságára.

Stratégiai érdekek és katonai jelenlét

Donald Trump az egyezményt egy „végtelen életű” megállapodásként jellemezte, amelynek nincs lejárati ideje. Az amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok azonnal megkezdi a katonai jelenlét kiépítését a területen. „Mostantól kezdve egyetlen amerikai ellenfél sem rendelkezhet bázissal vagy katonai jelenléttel Grönlandon, és nem hajthat végre érzékeny beruházásokat a területen a kifejezett írásos jóváhagyásunk nélkül” – szögezte le az elnök.

Ugyanakkor dán elemzők szerint Trump valójában kevés újdonságot ért el, mivel az 1951-es, 2004-ben frissített védelmi paktum értelmében az Egyesült Államok eddig is növelhette volna katonai jelenlétét, amennyiben erről előzetesen tájékoztatja Dániát és Grönlandot. Ulrik Pram Gad, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének kutatója szerint az amerikai elnök nem kapta meg azt, amit eredetileg célul tűzött ki: a teljes Grönland feletti szuverén ellenőrzést.

Kína és Oroszország szerepe

Az amerikai külügyminisztérium egyértelművé tette, hogy a megállapodás garantálja: Kína és Oroszország nem létesíthet bázist a szigeten, és nem küldhet csapatokat a területre. A szakértők szerint az Egyesült Államok elsősorban attól tart, hogy Kína az ásványkincsek kitermelésén keresztül próbál hídfőállást kialakítani az Északi-sarkvidéken, amit később katonai célokra is felhasználhatna. A jövőbeli biztonsági kihívások kezelése érdekében a NATO már korábban egy külön missziót is indított a térség védelmének megerősítésére, ami részben a korábbi feszültségek csillapítását is szolgálta.