Az Országgyűlés kedden elfogadta az egészségügyről szóló törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló jogszabály módosítását, amelynek értelmében ismét kötelezővé válik a kamarai tagság az orvosok, fogorvosok és az egészségügyi szakdolgozók számára.
Az előterjesztést a parlament 135 igen szavazattal, 50 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el. A jogszabály preambuluma szerint a magas színvonalú, biztonságos és betegközpontú egészségügyi ellátás alapvető feltétele az egészségügyi dolgozók szakmai önkormányzathoz való joga, valamint a szakmai és etikai követelmények következetes érvényesülése.
Változások a kamarai tagságban
Hatályon kívül helyezték azt a 2023-ban bevezetett szabályt, miszerint az orvosok, fogorvosok, továbbá a nem orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók egészségügyi tevékenységet akkor is végezhetnek, ha nem tagjai a szakképesítésük szerint illetékes szakmai kamarának.
Az orvosoknak a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell kérniük felvételüket a Magyar Orvosi Kamarába. Amennyiben valaki elmulasztja a határidőt, a 45. naptól kezdődően nem végezhet egészségügyi tevékenységet. A tagdíjfizetési kötelezettség a kérelem benyújtását követő második hónap első napjával kezdődik, a meg nem fizetett tagdíj pedig köztartozásnak minősül, amelyet az állami adóhatóság hajt be.
Etikai eljárások és kamarai jogosítványok
A folyamatban lévő etikai ügyeket az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak december 31-ig kell lezárnia, a fennmaradó ügyeket pedig 2027. január 10-ig átadják a Magyar Orvosi Kamarának. A módosítás értelmében az etikai eljárások ügyintézési határideje 60 napra nő.
A jogszabály megerősíti a kamarák köztestületi szerepét, és bővíti közreműködési jogosítványaikat. A kamarák a jövőben véleményezési jogot gyakorolnak az egészségpolitikát és a szervezeti rendet érintő döntéseknél, részt vesznek a szakmai irányelvek, protokollok és a továbbképzések szakmai tartalmának kialakításában is.
A kamarák emellett tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhatnak a kórházi felügyelőtanácsokba és az orvostudományi egyetemek klinikai központi tanácsaiba. A törvény rögzíti, hogy az országos és területi elnökök legfeljebb két választási ciklusra, összesen tíz évre választhatók meg.
A Magyar Orvosi Kamara véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság helyett a vezetői alkalmasság kérdésében az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál, az egészségbiztosítási szerveknél, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karainál.
A kamarák ezentúl évente tájékoztatják az Országgyűlés illetékes szakmai bizottságát tevékenységükről. A módosítások célja, hogy a szakmai önkormányzatok érdemben részt vehessenek az egészségügyi ellátórendszert érintő szakmai döntések előkészítésében és véleményezésében.
A kamarák jogosultak lettek továbbá a szakmai képzőhelyek akkreditációjában való részvételre, valamint a szakképzések minősítésére is. A jogszabályi változások kiterjednek a szakmai, tárgyi és személyi minimumfeltételek kidolgozására is.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezetének adatai szerint a kamarai alaptagdíj összege jelenleg havi 4100 forint.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
