Klímakárpótlást követel Nepál a pusztító áradások után

Nepál 20 millió dollár (kb. 7,3 milliárd forint) támogatást igényel a nemzetközi Loss and Damage Fund alapból, amely az ENSZ által támogatott mechanizmus a klímaváltozás okozta visszafordíthatatlan károk kezelésére, nyilatkozta Geeta Chaudhary környezetvédelmi miniszter egy exkluzív interjúban a Deutsche Welle számára. A lépés közvetlen előzménye az augusztusi katasztrofális áradássorozat és földcsuszamlások, amelyek több mint 1400 ember halálát okozták, és ezrek tűntek el a természeti csapás következtében. A miniszter megerősítette, hogy a hivatalos kérelmet már benyújtották, és a legtöbb ország pozitívan reagált a kezdeményezésre.

A villámárvizek széles körű pusztítást végeztek Nepál nagy területein, lakóházakat, mezőgazdasági területeket és kritikus infrastruktúrát téve tönkre. A mentési és helyreállítási munkálatok több régióban még mindig zajlanak, miközben a hatóságok folyamatosan mérik fel a károk teljes mértékét. A himalájai országban a tragédia a fejlődő nemzetek által gyakran hangoztatott igazságtalanság szimbólumává vált: ezek az országok minimális mértékben járulnak hozzá a globális károsanyag-kibocsátáshoz, mégis aránytalanul súlyos következményekkel szembesülnek.

Chaudhary a beszélgetés során következetesen a klímaigazságosság szemüvegén keresztül értelmezte Nepál helyzetét, amely fogalom egyre hangsúlyosabbá válik a globális klímatárgyalásokon. „A szimpátia önmagában nem működik számunkra” – jelentette ki a miniszter. „Nincs szükségünk szimpátiára. Igazságra van szükségünk. Itt az ideje. Ha nem vagytok képesek igazságot szolgáltatni, akkor a szavakra sincs szükségünk.”

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy azoknak az országoknak, amelyek a legnagyobb kibocsátók és képesek forrásokat biztosítani, kötelességük fizetni a hasonló klímakatasztrófák után. Nepál globális üvegházhatású gázkibocsátása mindössze 0,1 százalék, földrajzi adottságai miatt azonban rendkívül sebezhető a klímaváltozással összefüggő kockázatokkal szemben. A Himalája régiójában tapasztalható hőmérséklet-emelkedés felgyorsította a gleccserek olvadását, ami fokozza a gleccsertavak átszakadásának, a földcsuszamlásoknak és az extrém időjárási eseményeknek a veszélyét.

A legutóbbi katasztrófát követően a kormány fokozta az adaptációs finanszírozásra, a klímaalapokhoz való közvetlen hozzáférésre és a klímaváltozás hatásai elleni erőteljesebb nemzetközi kötelezettségvállalásokra irányuló követeléseit. Chaudhary rámutatott, hogy a gleccserek olvadása, a melegedő hőmérséklet és a hegyvidéki környezet változásai mind a katasztrofális események hátterében állnak. „A bizonyítékaink azt mutatják, hogy ez a katasztrofális esemény a klímaváltozás miatt következett be” – mondta a miniszter.

Bár sok tudós egyetért abban, hogy a klímaváltozás növeli az ilyen események valószínűségét és súlyosságát, az ok-okozati összefüggés bizonyítása egy adott katasztrófa és a globális felmelegedés között általában részletes attribúciós vizsgálatokat igényel. A kutatók gyakran a tényezők kombinációjára hívják fel a figyelmet, beleértve a gleccserek és a permafroszt degradációját, az extrém időjárási körülményeket és a geológiai sebezhetőséget. A nepáli kormány azonban kitart amellett, hogy az összefüggés egyértelmű. „Mi vagyunk az igazi példa, és a világ figyel minket” – tette hozzá Chaudhary.

A miniszter nyilatkozata egybeesik azzal az időszakkal, amikor Nepál igyekszik lendületet venni a COP31 klímakonferencia előtt, amelyet novemberben rendeznek meg Törökországban. A kormány terveiről szólva a miniszter kijelentette: „Nepál a továbbiakban nem fog homályos ígéretekkel vagy lassan mozgó hagyományos fejlesztési segélyekkel tárgyalni.”

Nepál célja, hogy nagyobb elismerést vívjon ki a hegyvidéki országok előtt álló sajátos kihívásoknak, azzal érvelve, hogy a globális klímamegbeszélések gyakran figyelmen kívül hagyják a himalájai régiókat fenyegető kockázatokat. „A hegyvidéki problémákat kezelni kell” – mondta. „A világnak látnia kell minket, hogy mi áldozattá vált országok vagyunk. Mi fizetjük meg az árát.”

Chaudhary kiemelte, hogy Nepál erős támogatást kapott a hasonlóan sebezhető nemzetektől a legkevésbé fejlett országok (LDC) közelmúltbeli, Kelet-Timorban tartott találkozóján. „Az összes LDC kiállt mellettünk. Nagyon aggódnak” – mondta. A kormány tervezi, hogy a klímaügyi aggályokat az ENSZ Közgyűlés elé viszi, kiemelve a közelmúltbeli katasztrófát és konkrét támogatást követelve a nemzetközi közösségtől.

A katasztrófa mértéke Nepálon belül is vizsgálatokat indított, különösen az ország korai előrejelző rendszereivel és a katasztrófavédelmi válaszlépésekkel kapcsolatban. Egyes érintett területek lakói panaszkodtak arra, hogy a figyelmeztetések túl későn érkeztek, vagy nem tükrözték megfelelően a veszély nagyságát. Chaudhary védelmébe vette a kormány válaszát, de elismerte, hogy a meglévő rendszereket túlterhelte az esemény puszta mérete.

„Küldtünk nekik üzeneteket és információkat” – mondta. „De a helyzet a képzeletet is felülmúlta.” Elismerte, hogy a nepáli korai előrejelző rendszereket fejleszteni kell, és közölte, hogy a hatóságok jelenleg felülvizsgálják és megerősítik a meglévő megfigyelési mechanizmusokat. „A hidrológiai és meteorológiai osztályaink ezen dolgoznak” – tette hozzá.

Az áradások rávilágítottak a Nepál és szomszédai, különösen Kína közötti együttműködés fontosságára a folyórendszerek és a határokon átnyúló gleccserkockázatok monitorozásában. „Szorosan együttműködünk” – mondta Chaudhary, hozzátéve, hogy mindkét ország technikai csapatai információkat osztanak meg és vizsgálják a jövőbeli kockázatokat.

Chaudhary számára a katasztrófa nemcsak nemzeti tragédia, hanem figyelmeztetés a jövőre nézve. „A havunk olvad, a tavaink veszélyben vannak” – mondta a miniszter. Figyelmeztetett, hogy ha a globális felmelegedést nem korlátozzák a 2015-ös párizsi klímaegyezménynek megfelelően, a sebezhető országok egyre súlyosabb katasztrófákkal nézhetnek szembe. Arra a kérdésre, hogy a világ elég gyorsan cselekszik-e, a miniszter így válaszolt: „Nem hiszem.”