Dán hírszerzés: Oroszország hónapokon belül megtámadhatja a NATO-t

Oroszország a következő hónapokban korlátozott katonai támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, ami az egyik legkomolyabb figyelmeztetés a nyugati biztonsági szolgálatok részéről az elmúlt időszakban, ahogy arról a The Guardian beszámolt. A dán védelmi hírszerzés csütörtökön közzétett jelentése alacsony, de folyamatosan növekvő kockázatra hívja fel a figyelmet. A szakértők szerint Moszkva nagy hatótávolságú csapásokat mérhet az Ukrajnát támogató NATO-infrastruktúrára, vagy akár kisebb, jelzés nélküli csapatokkal hajthat végre behatolást egy szomszédos ország területére.

A jelentés időzítése különösen feszült, mivel órákkal korábban tűz ütött ki egy Starlink műholdas állomáson Lengyelország középső részén. A lengyel hatóságok az esetet szabotázsakciónak minősítették. Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a Masóviai vajdaságban történt tűzeset célja kifejezetten az állomás működésképtelenné tétele volt, ami több intézmény, köztük az ukrán hadsereg internetkapcsolatát is megzavarta. Bár a felelősség kérdése még tisztázatlan, a lengyel kormány szerint az eset illeszkedik Oroszország új támadási doktrínájába, és Donald Tusk miniszterelnök is a hibrid hadviselés részeként értékelte a történteket.

A Starlink kulcsfontosságú szerepet játszik az ukrán katonai kommunikációban, így a támadás egybeesik az európai infrastruktúra elleni gyanús orosz szabotázsakciók sorozatával. Németország korábban nyilvánosan Oroszországot vádolta egy lipcsei dróntámadási kísérlet miatt, de vizsgálják a dróngyárakban keletkezett tüzeket és a vasúti infrastruktúrát ért károkat is. Oroszország következetesen tagadja az érintettségét ezekben az ügyekben. A dán hírszerzés szerint a következő hónapokban az orosz hibrid támadások intenzívebbé válhatnak, és a célpontok számára súlyosabb következményekkel járhatnak, beleértve a társadalmi funkciókat megbénító kibertámadásokat és a magas kockázatú szabotázsakciókat.

Egy, a moszkvai gondolkodásmódot ismerő forrás szerint az orosz katonai vezetés meggyőződése, hogy egyes NATO-országok közvetlenül részt vesznek az Oroszország elleni háborúban, mivel nemcsak fegyvereket és hírszerzési adatokat szállítanak, hanem rakéták és drónok irányításában is segítenek. Emiatt Moszkva úgy véli, hogy a NATO már hibrid háborút folytat ellenük, amire joguk van válaszolni. A hibrid támadások olyan széles körű, nem katonai taktikákat jelölnek, mint a kibertámadások, a szabotázs és a dezinformáció, amelyek célja az ellenfél destabilizálása.

A dán jelentés szerint Oroszország célja az európai erőforrások elvonása Ukrajna támogatásától, valamint a NATO-n belüli megosztottság mélyítése, különösen akkor, ha a szövetség nem tud egységes választ adni. A hírszerzés szerint bár egy teljes körű invázió továbbra is „rendkívül valószínűtlen”, a kockázatot nem lehet teljesen kizárni. Különösen aggasztó, hogy Moszkva tesztelheti a NATO 5. cikkelyét, abban a reményben, hogy a szövetségesek nem fognak kollektív választ adni, különösen, ha az Egyesült Államok esetleg nem tud vagy nem akar beavatkozni.

A bizonytalanságot tovább növeli, hogy egyes európai vezetők, például Robert Fico szlovák miniszterelnök, már kétségbe vonták országuk elkötelezettségét a kollektív védelem mellett, kijelentve, hogy nem szeretnék, ha Szlovákia egy „5. cikkely” miatt keveredne katonai konfliktusba. A politikai megosztottság mellett a NATO-tagállamok körében folyamatos az aggodalom azzal kapcsolatban is, hogy az Egyesült Államok Donald Trump vezetése alatt mennyire lenne hajlandó Európa védelmére kelni egy esetleges orosz támadás esetén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ közgyűlésén szerdán figyelmeztetett: Oroszország továbbra is fenyegeti Ukrajnán túli országokat, köztük Moldovát, Lengyelországot és a balti államokat, miközben semmibe veszi a dél-kaukázusi és közép-ázsiai országok szuverenitását. „Minél több szabadsága van Putyinnak a cselekvésre, annál veszélyesebbé válik a világ mindenki más számára” – fogalmazott az elnök, hangsúlyozva a nemzetközi közösség egységes fellépésének szükségességét a további eszkaláció megakadályozása érdekében.