Kik maradnak távol az ENSZ-közgyűlés 81. ülésszakától és miért?

Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy kihagyják a világszínpadot, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése jelent. A Deutsche Welle beszámolója szerint Donald Trump, Recep Tayyip Erdogan és Emmanuel Macron is jelen van New Yorkban a 81. ülésszakon, ahol a zöld márvány pulpitusról elhangzó beszédek világszerte címlapokra kerülnek. Éppen ezért kelt feltűnést, hogy több befolyásos államfő és kormányfő távol marad az eseménytől.

Németország: Friedrich Merz belpolitikai válsága

A német kancellár, aki hivatali idejének második évében jár, szívesen mutatkozna nemzetközi szinten, és korábban „külpolitikai kancellárként” határozta meg önmagát. A hazai politikai események azonban teljesen lekötik. Szeptemberben három német tartományban tartottak parlamenti választásokat, és Friedrich Merz kancellárként, valamint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjeként minden eddiginél nagyobb nyomás alatt áll. Szász-Anhaltban és Berlinben a CDU-t kiszorították a hatalomból, Mecklenburg-Elő-Pomerániában pedig be sem jutottak a tartományi parlamentbe, ami a Német Szövetségi Köztársaság megalapítása óta példa nélküli kudarc. Merz jelenleg válságkezelő üzemmódban dolgozik, és igyekszik elejét venni annak, hogy távollétében politikai ellenfelei lázadást szítsanak ellene. Helyette Johann Wadephul külügyminiszter szólal fel.

Olaszország és a dél-afrikai helyzet

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lényegesen stabilabb pozícióban van, mint német kollégája, ám jelezte, hogy ezen a héten hazai ügyekkel kell foglalkoznia. A július eleji NATO-csúcs után Meloni elmondta, hogy több nemzetközi találkozóról tért vissza, és számos függőben lévő olaszországi kérdést kell megoldania. Emlékeztetett arra is, hogy Merz már 2025-ben sem vett részt az eseményen; Olaszországot Antonio Tajani külügyminiszter képviseli. Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök szintén lemondta a részvételt, miután részt vett az indiai BRICS-csúcson. Hivatala közölte, hogy egészségügyi okokból nem utazik New Yorkba, orvosai pihenést javasoltak számára, a részleteket azonban nem hozták nyilvánosságra. Dél-Afrikát Ronald Lamola külügyminiszter képviseli.

Egyiptom és Nigéria: Afrika nagyhatalmainak távolmaradása

Afrika legnagyobb gazdasága mellett a második és harmadik legnagyobb gazdaság vezetői sem utaztak el New Yorkba. Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnököt Mostafa Madbouly miniszterelnök helyettesíti, a távolmaradás okát az elnöki hivatal nem indokolta. Al-Sisi 2014-től kezdve rendszeres résztvevője volt a közgyűlésnek, ám a koronavírus-járvány óta, amikor online vagy hibrid formában zajlottak az események, már nem jelent meg személyesen. Nigéria elnöke, Bola Tinubu szintén távol marad; szóvivője szerint az országot Kashim Shettima alelnök képviseli „teljes körűen és hatékonyan”. Tinubu elnök jelenleg szabadságon van, augusztus végén az Egyesült Királyságban töltött időt, majd Franciaországba utazott.

India, Kína és Oroszország

Narendra Modi indiai miniszterelnök ritka vendég az ENSZ-közgyűléseken, legutóbb 2021-ben állt a pulpitusra. Azóta a világ legnépesebb demokráciája rendszeresen Subrahmanyam Jaishankar külügyminisztert küldi. Bár az indiai média szerint Modi szerepelt a felszólalók listáján, tervei megváltoztak, a távolmaradás pontos oka nem ismert. Hszi Csin-ping kínai elnök távolléte különös figyelmet kap, mivel a „magas szintű hét” idején az Egyesült Államokban tartózkodik, de nem New Yorkba, hanem Washingtonba utazik egy állami látogatásra, amely díszvacsorát és katonai parádét is tartalmaz. Bár Peking nem így kommunikálja, az időzítés arra utal, hogy Hszi a nagyhatalmi diplomáciát részesíti előnyben az ENSZ multilaterális fórumával szemben. Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén ritkán vesz részt az eseményen, így nem meglepő, hogy idén is Szergej Lavrov külügyminiszter szólal fel Oroszország nevében.

Palesztin területek: Vízumproblémák

Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki 2005 óta van hivatalban, korábban rendszeres résztvevője volt a közgyűlésnek, ám Donald Trump második elnöki ciklusa alatt a helyzet megváltozott. Az amerikai adminisztráció tavaly és idén is megtagadta tőle a diplomáciai vízumot. Bár az 1947-es ENSZ-székhelyegyezmény értelmében az Egyesült Államok köteles biztosítani a külföldi képviselők hozzáférését a központhoz, az amerikai külügyminisztérium nemrégiben kiterjesztette azokat a szankciókat, amelyek megtagadják a vízumot a Palesztin Felszabadítási Szervezet és a Palesztin Hatóság tagjaitól. Abbász így videóüzenetben kíván felszólalni, ahogy azt tavaly is tette. Érdekesség, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök vízumot kapott, és várhatóan felszólal New Yorkban, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nemrégiben katonai akciókat hajtott végre Iránnal szemben, ami jól mutatja a nemzetközi diplomácia bonyolult és gyakran ellentmondásos természetét.