Szakmai alapokra helyeznék a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) további működését a jövőben a szakmaiságnak kell meghatároznia – jelentette ki Zoltán Péter, a kamara átvilágításáért felelős kamarai biztos a csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Zoltán Péter közölte, hogy bár a kamara az elmúlt években tisztességes szakmai munkát végzett, ezt a tevékenységet a „politikai csinnadratta” jelentősen elfedte, így a szervezet megítélése is csorbát szenvedett. A biztos kiemelte, hogy a folyamatban lévő átvilágítás célja a kamara megszabadítása a politikai befolyástól, hogy a jövőben hasonló hatások ne érhessék a szervezetet.

Kérdéses költések és átvilágítási eredmények

A vizsgálat során több olyan tétel is napvilágra került, amely megkérdőjelezhető módon terhelte a kamara költségvetését. Zoltán Péter ismertetése szerint a szervezet 30 millió forinttal támogatott külföldi gazdatüntetéseket, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet 2024-ben és 2025-ben 8 millió forinttal támogatta, továbbá 191 millió forintot költött az országgyűlési választásokat megelőző két politikai rendezvényre. Emellett 93,5 millió forintot különítettek el vitatható megbízási és munkaszerződésekre.

A kamara átvilágítása során szerzett tapasztalatokról elmondta, hogy külföldi, például brüsszeli gazdatüntetéseket 30 millió forinttal, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet 2024-ben és 2025-ben 8 millió forinttal támogatta a kamara. Megkérdőjelezhető megbízási és munkaszerződésekre 93,5 millió forintot biztosított a kamara, továbbá köze volt az országgyűlési választásokat megelőző két politikai rendezvényhez is, ezek összköltsége 191 millió forint volt.

A biztos kitért a korábbi vezetési gyakorlatra is: Győrffy Balázs volt elnök lemondása előtti napon három kommunikációs keretszerződést kötött bruttó 1,8 milliárd forintért, míg 2020-2026 között a Balásy Gyulához tartozó cégcsoporttal rendezvényszervezési szerződéseket kötöttek 2,4 milliárd forint összértékben. A tisztségviselők juttatásaira a jelenlegi ciklusban összesen 7,9 milliárd forintot költöttek el. A felsorolt tételekre a kamara összesen 14 milliárd forintot költött.

Racionalizálás és a jövőbeli tervek

A szervezet hatékonyabbá tétele érdekében létszámcsökkentést hajtottak végre: eddig 70 munkavállalótól váltak meg, és a következő 2-3 hétben további 50 fő távozására számítanak. A kamara költségvetését összesen 11,1 milliárd forinttal tervezik csökkenteni, amelynek csaknem a fele személyi jellegű megtakarítás. Zoltán Péter hangsúlyozta, hogy a jelentős spórolás nem érinti a kamara érdemi munkáját.

A vagyoni helyzetet illetően a biztos leszögezte, hogy vagyonvesztés nem történt. A 2025-ös évben 17,6 milliárd forint volt a tagdíjbevétel, azonban idén az állam átvállalja a tagdíjakat, így a gazdálkodóknak azokat nem kell megfizetniük. A jövőben a kamarai törvény módosításával a tagdíjak tartós csökkentését tervezik, amelyről egyeztetéseket folytatnak a szakmai szervezetekkel.

A biztos a kamara szakmaiságának biztosítása érdekében felhívta a figyelmet a szervezetben dolgozó mintegy 700 falugazdászra, akik közvetlen kapcsolatban vannak több mint 117 ezer vállalkozással. Közölte, hogy 684 falugazdászt online, közülük pedig reprezentatívan 80-at mélyinterjú keretében kérdezték meg a kamara feladatairól, a továbbiakban pedig év végéig a 117 ezer gazdálkodót is megkérdezik.

Köböl Anita kormányszóvivő a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a kamara működésének átalakítása négy pilléren nyugszik: a szerepkör megerősítése, a gazdálkodás racionalizálása, a testület működése és a választási rendszer átalakítása, valamint az átvilágítási eredmények nyilvánosságra hozatala. A cél egy önálló, politikai befolyástól mentes szervezet kialakítása.

A kamarai törvény módosításának tervezete már elkészült, a cél pedig az, hogy a parlament minél hamarabb tárgyalja azt. A jogszabály elfogadása után módosíthatják az alapszabályt, ami lehetővé teszi az új tisztségviselők megválasztását, amelyre a tervek szerint decemberben kerülhet sor.