Kétszáz új zebra és akadálymentes fejlesztések jönnek Budapesten

Új, hosszú távú gyalogos stratégiát fogadott el a Fővárosi Közgyűlés, amelynek célja a fővárosi közlekedés biztonságosabbá és kényelmesebbé tétele minden korosztály számára.

Kétszáz új gyalogos-átkelőhellyel, számos akadálymentes villamosmegállóval és járdával, valamint biztonságosabb „lakóutcákkal” gazdagodhat a következő években Budapest a Fővárosi Közgyűlés által pénteken elfogadott új gyalogos stratégia szerint – tájékoztatta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-t.

A BKK szakemberei másfél éven át dolgoztak azon, hogy felmérjék a jelenlegi helyzetet és kijelöljék azokat a fejlesztéseket, amelyekkel kényelmesebbé, biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé válhat a gyaloglás a fővárosban – tartalmazza a közlemény.

A Gyaloglás Akadálymentesen Budapesten elnevezésű stratégia összefoglalja, miért jó, ha többen és többet gyalogolnak Budapesten. Arról is szól, hogy miként válik a főváros a következő másfél évtizedben biztonságosabbá és könnyebben használhatóvá idősek, gyerekek, nők, kisgyermekkel közlekedők és mozgásukban korlátozottak számára.

A fejlesztéseket 2050-ig kijelölő stratégia szerint 2030-ra a fővárosi villamosmegállók felének akadálymentessé kell válnia, és cél további 200 új gyalogátkelőhely létesítése is.

A fővárosban jelenleg 658 villamosmegálló található, amelyeknek 43 százaléka felel meg maradéktalanul a hozzáférhetőségi követelményeknek, illetve a busz- és trolibuszhálózat 4211 megállójának 83 százaléka felel meg az akadálymentességi előírásoknak – ismertették.

„A terv szerint 2035-re valamennyi olyan fővárosi csomópont akadálymentesítését elvégzik, ahol közúti aluljáró található, lehetőleg felszíni gyalogátkelőhelyek kialakításával. A hosszabb távú célok között pedig szerepel, hogy a főutak beépítéssel érintett oldalán mindenhol megfelelő, akadálymentes járda létesüljön, kellő sűrűségű és biztonságos átkelési lehetőségekkel. Ugyanakkor 2040-re a forgalomcsillapított övezet részévé válna minden „helyi lakóutca”, vagy olyan fizikai megoldásokat kapna, amelyek lassabb és biztonságosabb közlekedésre ösztönzik az autóvezetőket” – sorolták.

Arról is beszámoltak, hogy a stratégia megalkotását széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg. A BKK kérdőívét 1706-an töltötték ki, az ehhez csatolt térképes felületen pedig több mint 3000 konkrét javaslatot jelöltek meg a budapestiek. A válaszadók 95 százaléka fontosnak tartotta, hogy Budapest kényelmes, biztonságos és hozzáférhető gyalogos város legyen.

A felmérésből az is kiderült, hogy öt percnél rövidebb útnál a válaszadók több mint 99 százaléka inkább gyalog indul el, 5-9 perces távolságnál még 96 százalék, 10-14 perces útnál pedig 80 százalék választaná a gyaloglást megfelelő körülmények esetén – olvasható a közleményben.

A fejlesztési tervek megvalósítását széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg, amely során a budapestiek nagy arányban támogatták a gyalogosbarát városi környezet kialakítását.