Eredményesnek nevezte az Egyesült Államok az ukrajnai béketárgyalások első napját

Az BBC beszámolója szerint lezárult az ukrajnai háború befejezését célzó háromoldalú tárgyalások első napja Abu-Dzabiban, ahol az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország képviselői ültek tárgyalóasztalhoz. Bár a kijevi és moszkvai delegációk tagjai a négyórás megbeszélést követően szűkszavúan nyilatkoztak, Marco Rubio amerikai külügyminiszter – aki személyesen nem vett részt az egyeztetéseken – rendkívül produktívnak nevezte a találkozót. A felek szerdán folytatják a párbeszédet, bár a szakértők szerint a háború teljes körű lezárását eredményező áttörésre egyelőre kevés az esély.

Amerikai tisztviselők korábban jelezték, hogy Moszkva és Kijev magánbeszélgetések során némi rugalmasságot mutatott a háború utáni kelet-ukrajnai régiók ellenőrzésének kérdésében. A tárgyalások kezdetén Jared Kushner, Donald Trump elnök veje arról tájékoztatta a delegációkat, hogy az Egyesült Államoknak sikerült csökkentenie a felek közötti nézeteltéréseket, és céljuk egy olyan megoldás elérése, amely véget vet a konfliktusnak. Kushner hangsúlyozta, hogy a megbeszélések fókuszában mindkét fél háború utáni biztonsági aggályainak kezelése áll.

A fő tárgyalások mellett a delegációk ukrán, európai és NATO-tisztviselőkkel is egyeztettek. Bár az európai vezetőket eddig nagyrészt kihagyták a békefolyamatokból, mostanra határozottan követelik a részvételt, attól tartva, hogy a kontinens biztonságát érintő döntések nélkülük születnek meg. Marco Rubio párizsi látogatása során elismerte, hogy az európaiaknak hosszú távon részesei kell lenniük a probléma megoldásának, ugyanakkor amerikai források szerint Oroszország továbbra is bizalmatlan az európai javaslatokkal szemben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden határozottan elutasította a tűzszünetre vonatkozó felvetéseket, mondván, az csak lehetőséget adna Kijevnek az átcsoportosításra. A két fél álláspontja továbbra is távol áll egymástól, különösen a Donyeck régió státuszát illetően. Moszkva a területek átadását követeli, míg Kijev a jelenlegi érintkezési vonal befagyasztásával kívánja megőrizni az ellenőrzést, amit biztonsága zálogának tekint.

Egy amerikai tisztségviselő szerint a területi kérdések nem oldhatók meg egy új biztonsági architektúra kialakítása nélkül. A javasolt keretrendszer biztonsági konzultációkat, kríziskommunikációs forródrótokat és kölcsönös deeszkalációs intézkedéseket tartalmaz. Felmerült a NATO-Oroszország Tanács újraaktiválásának lehetősége is, amely 2022 óta szünetel. A folyamat bonyolultságát jelzi, hogy Ukrajna garanciákat vár szövetségeseitől egy esetleges jövőbeli támadás esetére, míg Oroszország a NATO kelet-európai visszavonulását követeli.

Donald Trump elnök második ciklusának kezdete óta több tárgyalási fordulót is kezdeményezett, ám eddig kevés sikerrel. A moszkvai vezetéssel szembeni békülékenyebb hangvétel mély aggodalmat váltott ki Kijevben és az Európai Unióban. Olekszandr Merezhko ukrán parlamenti képviselő, a külügyi bizottság elnöke szerint Trump egy gyors, Ukrajna kárára kötött megállapodásra törekszik, amelyet Kijev minden bizonnyal elutasítana. Merezhko úgy véli, Vlagyimir Putyin csak akkor kezd valódi tárgyalásokba, ha a szankciók és a mélységi csapások révén fokozott nyomás nehezedik Oroszországra.

A tárgyalásokkal párhuzamosan Oroszország folytatja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának bombázását, amit Kijevben úgy értékelnek, mint Moszkva kísérletét arra, hogy saját feltételei elfogadására kényszerítse az ukrán vezetést. Jared Kushner óvatosan fogalmazott, hangsúlyozva, hogy az abu-dzabi találkozó legfeljebb lendületet adhat a tárgyalások következő szakaszának, mivel a konfliktus rendkívül összetett és nehéz.

A delegációk összetétele is jelzi a téma súlyát: Moszkva részéről jelen van Vlagyimir Medinszkij, a Kreml tanácsadója, Szergej Rjabkov és Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettesek, Igor Kosztyukov hírszerzési főnök és Jurij Zsigarlovszkij hadseregtábornok. Kijev részéről olyan magas rangú tisztségviselők vesznek részt, akik korábban is tagjai voltak a tárgyalócsapatoknak, köztük Rusztem Umerov, a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője, Kirilo Budanov, Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke és David Arahamija parlamenti képviselő.

A korábbi, februári genfi tárgyalások eredménytelenül zárultak, majd az Egyesült Államok figyelme az Iránnal kapcsolatos konfliktus felé fordult, ami hosszú időre megakasztotta a diplomáciai folyamatot. Az abu-dzabi egyeztetések mostani újraindítása mögött az a felismerés áll, hogy a háború elhúzódása mindkét fél számára egyre nagyobb terhet jelent, bár a bizalmatlanság továbbra is alapvető akadálya a tartós békének.

A nemzetközi közösség figyelme most arra irányul, hogy a szerdai napon sikerül-e konkrétabb megállapodásokat elérni a biztonsági garanciák terén. Az amerikai delegáció, amelyben Steve Witkoff elnöki békemegbízott is helyet kapott, a realizmus jegyében közelíti meg a kérdést, elismerve, hogy a területi és biztonsági kérdések szorosan összefonódnak, és egyik sem rendezhető a másik nélkül.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az európai szövetségesek aggódnak a fejük felett születő döntések miatt, miközben az ukrán vezetés továbbra is ragaszkodik a szuverenitásához és a területi integritásához. A tárgyalások kimenetele így nemcsak a frontvonalak jövőjét, hanem a teljes európai biztonsági architektúrát is alapjaiban határozhatja meg a következő években.