XIV. Leó pápa Franciaországba érkezett: bírálta az eutanáziát és a mesterséges intelligenciát

A Deutsche Welle beszámolója szerint XIV. Leó pápa pénteken érkezett meg négynapos franciaországi látogatására, amely az első hivatalos pápai vizit a szigorúan szekuláris országban az elmúlt 18 évben. Az 1,4 milliárd katolikust képviselő egyházfőt a párizsi Orly repülőtéren Emmanuel Macron francia elnök fogadta, és a látogatás egészen hétfőig tart. A vizit egyik legfontosabb állomása az Elysée-palotában zajlott, ahol a pápa határozottan állást foglalt az eutanázia és az asszisztált halál kezdeményezései ellen, alig két hónappal azután, hogy Franciaország törvényes jogot biztosított a gyógyíthatatlan betegek számára a halálhoz.

Bár a pápa beszédében nem említette név szerint a francia törvényt, élesen bírálta azokat a „profitvezérelt vállalkozásokat”, mint a béranyaság vagy az asszisztált halál. „Határozottan megismétlem, hogy az élethez való jog védelme minden más emberi jog nélkülözhetetlen alapja” – hangsúlyozta az egyházfő Macron és a francia politikai elit előtt. Kifejezte mély aggodalmát azon társadalmi trendek miatt, amelyek a tudományt és a technológiát olyan eszközökké változtathatják, amelyek genetikai manipulációt, béranyaságot, szervkereskedelmet vagy a saját halál megszervezésének lehetőségét népszerűsítik, figyelmeztetve a társadalmat az erkölcsi határok elmosódásának veszélyeire.

A technológiai fejlődés kapcsán a pápa sürgős figyelmeztetést fogalmazott meg a mesterséges intelligencia (AI) térnyerésével összefüggésben. Kiemelte, hogy az etikai megkülönböztetésre való oktatás elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük az emberség elvesztését egy olyan „gépek paradicsomában”, amely folyamatosan befolyásolja és kondicionálja mindennapi életünket. A pápa szerint a vezetőknek „bölcsen kell kormányozniuk” az új technológiák kezelésekor, mivel azok alapvető kérdéseket vetnek fel az emberi mivolt lényegéről. Ezt a témát már korábban is részletesen kifejtette májusban megjelent, „Csodálatos emberség” című enciklikájában.

A pápai útiterv számos jelentős eseményt tartalmaz: a párizsi találkozók mellett az egyházfő beszédet mond az UNESCO székházában, vecsernyét vezet a Notre-Dame katedrálisban, és szentmisét celebrál mintegy 80 000 fiatal számára a Stade de France nemzeti stadionban. Szombaton a Place de la Concorde téren további 600 000 hívő számára tart misét az Avenue des Champs-Elysees sugárúton, mielőtt Lourdes-ba, a híres katolikus zarándokhelyre utazna. Hétfőn Metzben, a német határ közelében mond beszédet „Európa gyökereihez a békéért és az egységért” címmel, amelyre Macron az EU vezetőit is meghívta.

Az utazás során a sajtószabadság kérdése is szóba került. A repülőn az amerikai születésű pápa örömét fejezte ki, hogy a franciaországi úton minden újságírót szívesen látnak. Emellett bocsánatot kért egy korábbi incidensért, amely miatt a sajtó munkatársai nem tudtak vele együtt visszatérni Rómába egy spanyolországi út alkalmával. A pápa „a béke zarándokaként” érkezett, különösen fontosnak nevezve az üzenetét a jelenlegi háborús konfliktusok idején, beleértve az ukrajnai és iráni helyzetet is, hangsúlyozva a globális válságok megoldásához szükséges őszinte párbeszéd fontosságát.

A látogatás célja továbbá a katolikus egyház franciaországi megítélésének javítása is, különösen a 2021-es jelentés után, amely hét évtizednyi visszaélést tárt fel, 330 000 francia gyermek érintettségével. A pápa a látogatás során találkozik az egyházi visszaélések áldozataival is, jelezve az elkötelezettségét a szembenézés és a felelősségvállalás mellett. Ez a gesztus kulcsfontosságú az egyház és a francia társadalom közötti bizalom helyreállításában, amely az elmúlt években jelentős csorbát szenvedett.

A szakértők szerint a pápa látogatása szimbolikus jelentőségű a francia állam és az egyház közötti feszült viszony rendezésében. A pápa által képviselt konzervatív értékek és a modern technológiai kihívásokra adott válaszok várhatóan hosszú távon is meghatározzák majd a Vatikán és az európai államok közötti párbeszédet. A látogatás nem csupán diplomáciai esemény, hanem egyfajta erkölcsi iránytű is, amellyel az egyházfő a technológiai fejlődés és az emberi méltóság közötti egyensúly megtalálására ösztönzi a döntéshozókat.