Diplomáciai feszültség Ukrajna és Dél-Korea között az észak-koreai hadifoglyok miatt

A Deutsche Welle beszámolója szerint Az beszámolója szerint Dél-Korea hivatalos bocsánatkérést követel Ukrajnától, miután Kijevet azzal vádolták meg, hogy megszegte a két észak-koreai hadifogoly (POW) Szöulba történő átszállításával kapcsolatos titoktartási megállapodást, majd tagadta annak létezését. A diplomáciai bonyodalmak azután kezdődtek, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban bejelentette az átadást, hozzátéve, hogy a katonákat „nem volt könnyű élve elfogni”.

Megromlott bizalom a két kormány között

Néhány órával a bejelentést követően Lee Dzse Mjong dél-koreai elnök a közösségi médiában fejezte ki csalódottságát: „Nem tudom, miért szegte meg az ukrán fél a megállapodást és miért hozta nyilvánosságra az ügyet, de ez nagyon kiábrándító.” A szöuli kormány hivatalos álláspontja vasárnap vált egyértelművé, amikor Szong Gi-hong, az elnöki hivatal sajtóügyekért felelős titkára hivatalos magyarázatot és bocsánatkérést követelt.

Az elnöki hivatal közleményében „erős sajnálatát” fejezte ki Ukrajna egyoldalú nyilvánosságra hozatala, valamint az azt követő hamis állítások miatt, miszerint nem létezett titoktartási megállapodás. Szong hangsúlyozta, hogy az eset súlyosan aláássa a két kormány közötti bizalmat és károsítja a két ország közötti baráti kapcsolatokat. Szöul jelenleg további szükséges intézkedéseket fontolgat az ügyben, bár konkrét lépéseket egyelőre nem neveztek meg.

Az észak-koreai katonák fogságba esése

A két észak-koreai katonát az ukrán erők még 2025 januárjában ejtették foglyul Oroszország kurszki régiójában. A térségben mintegy 14 000 észak-koreai katonát vetettek be az ukrán előrenyomulás megállítására. Az ukrán hírszerzési adatok szerint eddig körülbelül 3000 észak-koreai katona vesztette életét, 1500 pedig megsebesült, a többiek továbbra is orosz területen állomásoznak. Érdekesség, hogy eddig egyetlen észak-koreai katonáról sem tudni, hogy ukrán területen harcolt volna.

Az ukrán katonák beszámolói szerint az észak-koreaiak a harctéren inkább az öngyilkosságot választották a megadás helyett, így mindössze ketten kerültek élve fogságba. Bár Dél-Korea alkotmányának 3. cikke értelmében az észak-koreaiakat dél-koreai állampolgárnak tekintik, a Lee elnök vezette kormány eddig óvatosan kezelte a két fogoly átvételének kérdését, mivel igyekezett javítani a Phenjannal való viszonyát.

Ukrajna és Dél-Korea szövetségesek, ugyanakkor Szöul eddig csak nem halálos segélyeket biztosított Kijevnek. Ukrajna ugyanakkor folyamatosan nyomást gyakorol Szöulra, hogy fejlett légvédelmi rendszereket bocsásson rendelkezésére. A feszültség hátterében az a növekvő aggodalom áll, hogy a jövőben akár 50 000 észak-koreai katonát is átvezényelhetnek az orosz frontra, ami tovább bonyolíthatja a nemzetközi diplomáciai viszonyokat.