Katonai előkészületek Kubával kapcsolatban: az Egyesült Államok lépései

Az amerikai hadsereg tartalékos állománya vizsgálja annak lehetőségét, hogy a következő négy hónapon belül rendőri erőket, egészségügyi személyzetet és egyéb támogató egységeket biztosítson a hadsereg Déli Parancsnoksága számára, ahogy arról a CBS News beszámolt. Bár a belső üzenet nem tesz közvetlen említést Kubáról, a kérés a szigetországgal kapcsolatos folyamatos katonai tervezés részét képezi, több, névtelenséget kérő amerikai tisztviselő tájékoztatása szerint. A dokumentum nem utal arra, hogy bármely egység már megkapta volna a bevetési parancsot, ám a tervezés egybeesik azzal az időszakkal, amikor a Trump-adminisztráció intenzív gazdasági nyomást gyakorol Kubára, és politikai reformokra sürgeti a kormányzatot.

A belső üzenet nem részletezi, hány katonára lenne szükség a Déli Parancsnokság régiójában, amely Közép- és Dél-Amerikát, valamint a Karib-térséget fedi le. Azt sem határozzák meg, hová vezényelnék az erőket, vagy milyen konkrét műveletet támogatnának. A dokumentum szerint a tartalékos parancsnokság visszajelzést vár az alárendelt egységektől hat különböző típusú alakulat elérhetőségéről, amelyek a Déli Parancsnokság hatáskörébe kerülnének. Ezekre az egységekre „esetlegesen 90-120 napon belül” lehet szükség, a parancsnokságoknak pedig szeptember 25-ig kellett visszajelezniük.

A tervezett egységek között szerepel egy harci fenntartó zászlóalj, amely a logisztika, például a szállítás, karbantartás, üzemanyag-ellátás és az ellátási igények koordinálására szakosodott, valamint egy utászzászlóalj is. A dokumentum emellett egy expedíciós fenntartó parancsnokságot is keres, amely a hadműveleti terület logisztikáját felügyelné. Szükség lenne továbbá egy egészségügyi dandárra a medikai egységek koordinálására, valamint egy előretolt sebészeti csoportra a sürgősségi ellátás és traumatológiai kezelés biztosításához az amerikai erők közelében. Végezetül egy katonai rendőri dandár bevonását is tervezik, amely a biztonsági, fogvatartási és egyéb rendfenntartó feladatokért felelne.

A Déli Parancsnokság szóvivője a megkeresésre úgy reagált: „Műveleti biztonsági okokból nem hozunk nyilvánosságra részleteket, és nem kommentáljuk az amerikai műveleti mozgásokat vagy a lehetséges bevetési idővonalakat, amelyek jelenlegi vagy jövőbeli műveletekhez, eshetőségekhez vagy tervezéshez kapcsolódnak. Ugyanakkor a Déli Parancsnokság folyamatosan egyeztet az Egyesített Erőkkel, hogy felmérje a lehetséges követelményeket a felelősségi körzetében.”

Donald Trump elnök szombaton a Fehér Házban újságíróknak azt mondta, nem hiszi, hogy az Egyesült Államoknak katonai beavatkozásra lenne szüksége, és hozzátette: „Kuba és mi meg fogunk állapodni.” Az elnök szerint Kuba nagyon rosszul teljesít, és az Egyesült Államok segíteni akar, megnyitva az országot az amerikaiak előtt. „Nagyszerű kubai amerikaiaink vannak, akik vissza akarnak menni. Meg akarjuk nyitni Kubát a népünk előtt” – fogalmazott az elnök.

Korábban az év folyamán amerikai erők felderítő műveleteket hajtottak végre a sziget körüli tengerfenéken és tengeri megközelítési útvonalakon. Emellett légierő-komponenseket helyeztek fokozott készenlétbe, és utasították őket a személyzet előkészítésére egy esetleges bevetéshez. Ezek a tervek azonban végül nem valósultak meg. A sajtóorgánum bizonyos részleteket visszatartott a nyilvánosságtól, amelyek veszélyeztethetnék az amerikai katonákat.

Májusban már érkeztek jelentések arról, hogy az amerikai hírszerzés azt vizsgálja, hogyan reagálna Kuba egy esetleges katonai akcióra, mivel a Trump-adminisztráció azzal vádolta Havannát, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatait Oroszországgal, Kínával és Iránnal. A 2026-os éves fenyegetettségi értékelés Kubát inkább a nagyobb geopolitikai versenytársak számára kedvező környezetként írja le, mintsem önálló stratégiai fenyegetésként.

Júliusban napvilágot látott, hogy az amerikai katonai tervezők különféle opciókat vizsgáltak, beleértve egy több ezer katonát érintő, légi deszantos támadást is, amelyet a 101. légideszant-hadosztály hajtana végre. Az amerikai tisztviselők akkor hangsúlyozták, hogy a tájékoztatók nem jelentik azt, hogy az elnök vagy a Pentagon döntést hozott volna a művelet megindításáról.

Az elnök újbóli hivatalba lépése óta határozottabb szerepet vállal a nyugati féltekén, az úgynevezett „Donroe-doktrína” keretében, amely a Monroe-doktrína kiterjesztése a régióbeli külföldi ellenfelek és egyéb fenyegetések korlátozására. Áprilisban amerikai és ecuadori csapatok közös missziót indítottak egy kábítószer-kereskedő szervezet által működtetett bűnözői központ felszámolására.

Csütörtökön amerikai csapatok és a kábítószer-ellenes hatóság (DEA) ügynökei segítették az ecuadori hatóságokat több mint 30, a mexikói Jalisco Új Generáció Kartellhez köthető személy letartóztatásában. Szeptember óta az amerikai hadsereg több mint 230 embert ölt meg 70 csapás során a Karib-tengeren és a Csendes-óceán keleti részén. Ezek a műveletek éles ellentétben állnak a hadsereg történelmi szerepével, amely a tengeri kábítószer-ellenes tevékenységre és letartóztatásokra korlátozódott.

Egyes jogi szakértők szerint a csapások törvénytelen, bírósági eljárás nélküli gyilkosságoknak minősülnek, mivel az amerikai erőknek tilos szándékosan civileket vagy bűncselekményekkel gyanúsított személyeket célba venniük, kivéve, ha megfelelnek a katonai erő alkalmazására vonatkozó jogi normáknak.

Kuba esetében a Trump-adminisztráció szankciókat vetett ki kubai entitásokra és tisztviselőkre, beleértve a nikkeliparhoz köthető katonai kutató-fejlesztő vállalatokat is, még az ENSZ Közgyűlése előtt. New Yorkban az elnök „alapvető változást” sürgetett a szigeten, kijelentve, hogy a kommunista kormány „bukni fog”, és hogy „a szabadság el fog érkezni Kubába”. A kubai delegáció az elnök beszéde alatt kivonult az ülésteremből.

Trump elnök azt is közölte, hogy Marco Rubio külügyminiszter „mélyreható tárgyalásokat” folytat Havannával, és megfogadta, hogy az Egyesült Államok nem engedi meg, hogy külföldi ellenfelek „a küszöbünkön” erősítsék meg pozícióikat. Ezek a megjegyzések az elnök egyre explicitebb, Kubával kapcsolatos kijelentéseit követik.

Eközben Miguel Díaz-Canel kubai elnök elkötelezte magát az esetleges amerikai támadások elhárítása mellett, „agresszióval” és „gazdasági hadviseléssel” vádolva az Egyesült Államokat, különösen az olajimport blokkolása miatt. Az év elején az elnök az Ovális Irodában újságíróknak azt mondta, úgy véli, „megtiszteltetés lenne elfoglalni Kubát”.

„Elfoglalni Kubát valamilyen formában, igen” – mondta március közepén. „Elfoglalni Kubát. Úgy értem, akár felszabadítom, akár elfoglalom – azt hiszem, bármit megtehetnék vele, ha az igazat akarják tudni.” Később abban a hónapban az elnök nyersen kijelentette: „Kuba lesz a következő.”