Vita az Európai Unió 2028–2034-es költségvetéséről: 2000 milliárd euró a tét

Kollár Kinga közölte, hogy az Európai Bizottság 2000 milliárd euró (kb. 800 000 milliárd forint) értékű költségvetési javaslatot terjesztett elő az Európai Unió 2028–2034 közötti, hétéves időszakára vonatkozóan. Bár az összeg első ránézésre rendkívül nagynak tűnik, a valóságban az EU bruttó nemzeti jövedelmének mindössze évi 1,26 százalékát teszi ki.

Összehasonlításképpen érdemes megvizsgálni a tagállamok nemzeti költségvetéseit: 2024-ben az uniós országok kormányzati kiadásai átlagosan a GDP 49,1 százalékát érték el. Ebből látszik, hogy míg nemzeti szinten a gazdasági teljesítmény közel felét osztják újra a költségvetéseken keresztül, addig az uniós szintű újraelosztás mértéke ehhez képest elenyésző, alig haladja meg az egy százalékot.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Európának egyidejűleg kellene jelentős forrásokat biztosítania a versenyképesség növelésére, a védelemre, a határvédelemre, a mezőgazdaságra, a kohéziós politikára, valamint a kutatásra és az oktatásra. Ezzel szemben a rendelkezésre álló pénzügyi keret a gazdaság méretéhez képest csak minimális mértékben növekszik, ami komoly feszültségeket szül a tagállamok között.

A tárgyalások során két fő tábor rajzolódott ki. Az egyik oldalon a nettó befizető országok – köztük Németország, Hollandia és Ausztria – állnak, amelyek szigorúbb költségvetési fegyelmet és kisebb kiadásokat szorgalmaznak. Ezzel szemben Lengyelország, Spanyolország és Magyarország azon az állásponton van, hogy a kohéziós és egyéb hagyományos uniós politikák finanszírozását nem szabad csökkenteni.

A jelenlegi menetrend szerint a tagállamok célja az, hogy 2026 végéig megállapodásra jussanak a hétéves keretköltségvetésről. Bár bizonyos területeken már sikerült közelíteni az álláspontokat, a végső összeg nagyságáról még nem született konszenzus. A tárgyalások kimenetele nagyban függhet az úgynevezett uniós saját bevételek kérdésétől, amely kulcsfontosságú eleme a végső megállapodásnak.