Ugrás a tartalomra
2026. október 2., péntek Névnap: Petra
Friss hírek percről percre Budapest 17°C EUR 367 Ft USD 325 Ft
2026. október 2., péntek Névnap: Petra
Friss hírek percről percre Budapest 17°C EUR 367 Ft USD 325 Ft
Külföld

Dél-koreai energiaipari beruházások az Egyesült Államokban: Trump bejelentése és Szöul reakciója

Donald Trump elnök nagyszabású dél-koreai energiaipari beruházásokat jelentett be, azonban Szöul több ponton is pontosításra szorult a részletekkel kapcsolatban.

Donald Trump amerikai elnök a héten jelentős, összesen 200 milliárd dollár (kb. 78 500 milliárd forint) értékű dél-koreai energiaipari beruházási csomagot harangozott be az Egyesült Államokban. A bejelentés szerint a források többek között egy alaszkai cseppfolyósított földgáz (LNG) vezetékrendszer kiépítését, valamint egy texasi földgáztüzelésű erőmű megvalósítását célozzák. Az elnök a Fehér Házban hangsúlyozta, hogy a megállapodások új, megbízható energiaforrásokat biztosítanak az amerikai piac számára, különös tekintettel a mesterséges intelligencia (AI) adatközpontjainak növekvő energiaigényére.

Az elnök a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében külön kiemelte, hogy az Egyesült Államok és Korea megállapodott az 50 milliárd dolláros (kb. 19 600 milliárd forint) alaszkai LNG-projekt közös megkezdéséről. Ezen felül Trump bejelentette, hogy Dél-Korea támogatni fog egy 22,3 milliárd dolláros (kb. 8 700 milliárd forint) texasi földgáztüzelésű erőműprojektet is, amely az elnök szerint „hatalmas új, megbízható energiakapacitást biztosít majd Texas számára”.

Szöul azonban már csütörtökön óvatosabb hangot ütött meg. Bár a texasi erőműprojekt és a 120 milliárd dollár (kb. 47 100 milliárd forint) értékű, nyolc új nukleáris reaktor építésére vonatkozó terv kapcsán megerősítették az együttműködést, az alaszkai LNG-vezeték ügyében jelentős bizonytalanság mutatkozott. A dél-koreai kormány közölte, hogy az 54 milliárd dolláros (kb. 21 200 milliárd forint) projekt még nem tekinthető véglegesnek. A kereskedelmi minisztérium hangsúlyozta: „Nincs döntés arról, hogy befektetnek-e a projektbe, vagy mekkora lenne az esetleges beruházás mértéke.” A tárca szerint a részvétel kizárólag akkor jöhet szóba, ha a projekt kereskedelmileg életképesnek bizonyul, és megfelel a hazai jogi eljárásoknak.

Kim Jung Kwan dél-koreai ipari miniszter a hírek szerint jelezte Washingtonnak, hogy kormánya sajnálatát fejezi ki a bejelentés módja miatt, mivel az megelőzte a végleges megállapodásokat. Lee Jae Myung elnök szintén hangsúlyozta, hogy a projektek kereskedelmi életképességét alaposan meg kell vizsgálni, mielőtt bármilyen kötelezettségvállalás történne. A háttérben zajló tárgyalások összetettségét jelzi, hogy a felek korábban már több alkalommal is nehézkes egyeztetéseken estek át, amelyek során Szöul egyes amerikai feltételeket „nehezen elfogadhatónak” minősített, bár további részletekbe nem bocsátkozott.

A mostani bejelentés a 2025 júliusában aláírt átfogó kereskedelmi megállapodás részét képezi, amelynek keretében Dél-Korea összesen 350 milliárd dollár (kb. 137 400 milliárd forint) értékű amerikai befektetést vállalt, cserébe az Egyesült Államok által kivetett 15 százalékos importvámok kezeléséért. A csomag 200 milliárd dollárt irányoz elő stratégiai beruházásokra és 150 milliárd dollárt a hajógyártási szektor fejlesztésére. Elemzők szerint a bejelentés időzítése szorosan összefügg a novemberi félidős választásokkal, ahol a magas üzemanyagárak és a geopolitikai feszültségek, különösen az iráni konfliktus, központi témát jelentenek a választók számára.

Az alaszkai LNG-projekt, amennyiben megvalósul, egy 800 mérföldes (kb. 1300 kilométeres) vezetéket jelentene, amely az északi területekről szállítaná a földgázt a déli partvidéken található cseppfolyósító üzembe, ahonnan az ázsiai piacokra irányítanák a szállítmányokat. A két ország közötti biztonságpolitikai egyeztetések ugyanakkor továbbra is párhuzamosan zajlanak. A dél-koreai külügyminisztérium reményét fejezte ki, hogy a mostani beruházási bejelentés elősegíti a biztonsági kérdésekben folytatott tárgyalások előrehaladását is.

A Deutsche Welle beszámolója szerint a diplomáciai háttérhez tartozik, hogy Trump a nyári ázsiai körútja során bejelentette, hogy az Egyesült Államok jelentősen csökkenti a közös éves hadgyakorlatokat Dél-Koreában. Az amerikai vezető ezt azzal indokolta, hogy szerinte Szöul nem nyújt elegendő támogatást az iráni háborúhoz, ugyanakkor hangsúlyozta a Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral ápolt „nagyon jó kapcsolatát”. Ezek a tényezők együttesen rajzolják ki a két ország közötti, gazdasági és biztonsági szempontból is rendkívül összetett viszonyrendszert.

Legyen a GlobalHir.hu az egyik kedvelt hírforrása!
Állítsa be a GlobalHir.hu-t előnyben részesített forrásként, hogy friss és releváns cikkeink gyakrabban jelenhessenek meg Önnek a Google Kiemelt hírei között.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.