A témáról a Santé Magazine számolt be részletesen. Bár a rágógumi alkalmi fogyasztása általában nem jelent kockázatot, a napokon át tartó, folyamatos rágás már komolyabb egészségügyi problémákhoz vezethet. Sokan a friss lehelet vagy a stresszoldás miatt nyúlnak a rágóhoz, ám a túlzásba vitt szokás az állkapocs izomzatát és a fogakat is megviselheti. Dr. Luc Lecerf sebész-fogorvos szerint fontos tisztában lenni azzal, hogy a szájüregünk nem a folyamatos, órákon át tartó mechanikai igénybevételre lett tervezve.
A fogak nem közvetlenül az állkapocscsonthoz rögzülnek, hanem a parodontális szalagok révén kapcsolódnak hozzá, amelyek lengéscsillapítóként funkcionálnak. Normál étkezés során ezek a szalagok rövid ideig vannak igénybe véve, ám a rágógumi órákon át tartó rágása folyamatos feszültséget okoz. Ez a tartós terhelés fáradtságérzethez, sőt, akár fogfájáshoz vagy állkapocsfájdalomhoz is vezethet. Bár a rágózás önmagában nem okozza a fogak meglazulását, a rendszeres, többórás használat jelentős mechanikai nyomást gyakorol a fogakat tartó szövetekre.
A rágóizmok és az állkapocsízület (ATM) folyamatos működtetése messze meghaladja a szokásos étkezések során tapasztalt igénybevételt. A túlzott rágózás következtében az állkapocsban feszültség, az arcizmokban vagy a halántékon fájdalom jelentkezhet. Egyes esetekben az állkapocs kattogása vagy a szájnyitási nehézségek is előfordulhatnak, különösen azoknál, akik eleve érzékenyebb állkapoccsal rendelkeznek. A szakértő kiemeli, hogy a bruxizmusban, azaz fogcsikorgatásban szenvedőknél a rágózás tovább fokozhatja a már meglévő izomfeszültséget, bár a rágógumi önmagában nem váltja ki ezt a rendellenességet.
A rágógumi okozta folyamatos súrlódás hosszú távon felgyorsíthatja a fogak mechanikai kopását, különösen a fogzománc esetében. Amikor a védőréteg elvékonyodik, a mélyebben fekvő dentin szabaddá válhat, amely sokkal kevésbé ellenálló és érzékenyebb a külső hatásokra. Fontos megjegyezni, hogy a fogak kopása multifaktoriális folyamat, amelyben az egyéni fogazati adottságok is szerepet játszanak. Ha egy fog már eleve sérült vagy tömött, a rágózásból eredő ismétlődő terhelés tovább ronthat az állapotán, ezért ilyen esetekben érdemesebb a kiváltó okot kezelni, mintsem a rágózással terhelni a fogat.
A cukros rágógumik kifejezetten károsak lehetnek, mivel a szájban lévő baktériumok a cukrot savakká alakítják, amelyek megtámadják a fogzománcot. A cukormentes, xilitet tartalmazó rágók előnyösebbek, mivel a rágás serkenti a nyáltermelést, ami segít semlegesíteni a savakat. Ugyanakkor óvakodni kell a túlzottan savas, például citromos vagy kólás ízesítésű rágóktól, mivel ezek az összetevők kémiai úton is erodálhatják a fogzománcot, így téve a fogakat sérülékenyebbé a mechanikai hatásokkal szemben.
A cukormentes rágógumikban gyakran használt édesítőszerek, mint a szorbitol, a mannit vagy a maltitol, nagy mennyiségben fogyasztva emésztési zavarokat okozhatnak. Mivel ezek a poliolok nehezen szívódnak fel, a bélrendszerben vizet vonhatnak magukhoz, ami hasi görcsöket vagy hasmenést válthat ki. Különösen az irritábilis bél szindrómával küzdők lehetnek érzékenyek ezekre az összetevőkre. Emellett a rágózás közbeni fokozott nyelés miatt több levegő kerülhet a gyomorba, ami puffadáshoz vagy kellemetlen teltségérzethez vezethet.
Érdekesség, hogy a rágógumival kapcsolatos gyomorbántalmakról szóló hiedelmekkel ellentétben, a rágózás nem károsítja közvetlenül a gyomrot. Sőt, a fokozott nyálelválasztás és a gyakoribb nyelés segíthet az oesophagusban lévő savak semlegesítésében, ami egyeseknél enyhítheti a reflux tüneteit. Ez azonban nem tekinthető terápiás megoldásnak, és a hosszú ideig tartó rágás itt sem hoz többletelőnyt.
A szakértő szerint akkor érdemes csökkenteni vagy teljesen elhagyni a rágózást, ha fájdalmat tapasztalunk rágás közben, ha az állkapocs kattog, vagy ha a fogak hirtelen érzékenyebbé válnak. A rágózás nem helyettesíti a fluoridos fogkrémmel történő fogmosást és a fogközök tisztítását. A cél az, hogy a fogainkat és az állkapcsunkat a lehető leghosszabb ideig egészségesen tartsuk, ezért a rágógumit csak alkalmi kiegészítőként érdemes kezelni, és a legkisebb panasz esetén is érdemes szakorvoshoz fordulni a tünetek pontos okának feltárása érdekében.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.