Engedélyezte az izraeli legfelsőbb bíróság az arab pártok indulását a választáson

Az izraeli legfelsőbb bíróság pénteken úgy határozott, hogy négy arab párt is elindulhat az ország október végén esedékes parlamenti választásain, amint arról a Deutsche Welle beszámolt. Az arab kisebbség az izraeli lakosság mintegy egyötödét teszi ki, így részvételük a politikai folyamatokban alapvető fontosságú a társadalmi reprezentáció szempontjából. A mostani döntés hatályon kívül helyezi a Központi Választási Bizottság (CEC) szeptember végi határozatát, amely megpróbálta kizárni ezeket a politikai tömörüléseket, valamint több egyéni jelöltet is a megmérettetésből.

A bírósági döntés értelmében a Ra’am néven ismert Egyesült Arab Lista, valamint a Hadash, Balad és Ta’al pártokból álló Közös Lista is rajthoz állhat az október 27-i voksoláson. A Ra’am és a Közös Lista indulásával kapcsolatos határozatok egyhangúak voltak, és a szakértők körében széles körben várták ezt a kimenetelt. A testület emellett megsemmisítette a Hadash párti törvényhozó, Ofer Cassif kizárásáról szóló döntést is, bár a kilenc bíró közül ketten ellenezték ezt a lépést.

Ugyanakkor a palesztin nacionalista Balad párt vezetőjének, Sami Abu Shehadeh-nek a bíróság azt javasolta, hogy önként lépjen vissza, mivel a testület jelezte: helybenhagyják a CEC tiltását az ő esetében. A döntés hátterében az áll, hogy Shehadeh a 2023. október 7-i terrortámadást követő napon írt cikkében „fontos történelmi eseményként” hivatkozott a történtekre. A Hamász vezette fegyveresek mintegy 1200 embert öltek meg Izraelben és több mint 250 embert raboltak el.

A Times of Israel értesülései szerint Sami Abu Shehadeh a legfelsőbb bíróság előtt kifejezte megbánását a cikk miatt, és kijelentette, hogy elítéli az október 7-i támadást. A politikus pénteken a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva élesen bírálta a kettős mércét: „Ugyanaz a Központi Választási Bizottság, amely kizárt engem egy cikk miatt, megtagadta az összes szélsőjobboldali rasszista politikus kizárását, akik ellen súlyos ügyek álltak fenn” – fogalmazott. Hozzátette: „A népirtás elkövetése elfogadhatónak és legitimnek számít, de a megszállás [palesztin földek] megszüntetéséről és a békéről beszélni illegitimnek minősül”. Izrael következetesen visszautasítja a palesztin területeken elkövetett népirtás vádját.

A Központi Választási Bizottság tevékenységét Benjamin Netanjahu miniszterelnök koalíciója irányítja, amely jobboldali és szélsőjobboldali pártokból áll. Az izraeli alaptörvény értelmében a jelöltek vagy pártok akkor zárhatók ki a Kneszetből, ha tevékenységükkel tagadják Izrael állam zsidó és demokratikus jellegét, rasszizmusra uszítanak, vagy támogatják az ország elleni fegyveres harcot. A Netanjahu vezette Likud és koalíciós partnere, az Otzma Yehudit számos petíciót nyújtott be, azt állítva, hogy az arab pártok érintettek ezekben a tiltott cselekményekben.

Érdekesség, hogy a bizottság nem kezdeményezte olyan vitatott politikusok kizárását, mint Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és az ő Otzma Yehudit pártja. Itamar Ben-Gvir például 2023-ban azt állította, hogy a zsidó jogok felülmúlják a palesztinok jogait Ciszjordániában, ami akkoriban az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről is éles kritikát váltott ki. A politikus azóta is számos vitatott kijelentést tett és intézkedést hajtott végre.

A legfelsőbb bíróság döntése jelentős hatással lesz a választási eredményekre és az azt követő kormányalakítási folyamatokra, miközben Benjamin Netanjahu újabb miniszterelnöki ciklusra törekszik. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Likud párt szoros küzdelmet folytat a legtöbb szavazatért a Gadi Eisenkot, egykori izraeli tábornok által vezetett Yashar frakcióval.

Mivel a felmérések alapján valószínűtlen, hogy bármelyik oldal önállóan elegendő szavazatot szerezne a kormányalakításhoz, a koalíciós tárgyalások kulcsfontosságúak lesznek. Ebben a helyzetben a Mansour Abbas vezette konzervatív Ra’am párt akár mérleg nyelveként is funkcionálhat a választást követő egyeztetések során. A politikai kampány az elkövetkező hetekben várhatóan tovább éleződik, miközben a pártok igyekeznek mozgósítani szavazóbázisukat a bizonytalan parlamenti erőviszonyok közepette.