Könyvpiaci helyzetértékelés a Könyvfesztiválon: a szabályozás önmagában nem elegendő

A Magyarországon két éve bevezetett könyvárrögzítésnek kedvező és kedvezőtlen hatásai egyaránt vannak, a könyvpiac problémáit azonban csak a jelenlegi furcsa gazdasági és üzleti modell átalakítása tudná mérsékelni – erről két hazai kiadó vezetője beszélt pénteken a Könyvfesztiválon.

A könyvárrögzítés témáját fókuszba helyező beszélgetésen a rendezvény egyik díszvendég országát Jessica Sänger, a Német Könyvkereskedelmi Szövetségtől képviselte, a másik két résztvevő Büchler András, az Open Books Kiadó vezetője, és Marosi László, a Central Kiadói Csoport ügyvezető igazgatója volt.

Nemzetközi tapasztalatok és hazai szabályozás

Jessica Sänger elmondta: Németországban 2002-ben rögzítették törvényi szinten a könyvek fogyasztói árát, ami azt jelenti, hogy azt a kiadó határozza meg, és ettől sem a nagy könyvesbolt-hálózatok, sem a sarki kisboltok, sem az online forgalmazók nem térhetnek el, vagyis nem adhatnak kedvezményeket, akciókat. Mint fogalmazott, a rendszer alapvetően jól működik Németországban, ahol sok kis könyvesbolt van, ugyanakkor 2019-ben heves viták bontakoztak ki a kötött könyvárak kulturális hasznáról, ám végül adatokkal bizonyították, hogy a rendszer nem veszélyezteti a stabil piacot.

Magyarországon a szabályozás lényege, hogy az új megjelenésű könyveket a kiadástól számított 365 napig szigorúan tilos nagy kedvezménnyel árusítani, a fogyasztóknak szinte mindenhol a kiadó által meghatározott borítóárat kell megfizetniük. Az új könyvekre a megjelenéstől számított első évben legfeljebb 10 százalék kedvezmény adható a boltokban és az online webáruházakban.

Piaci dominancia és állami szerepvállalás

Büchler András, az Open Books Kiadó vezetője a piaci helyzetről szólva kiemelte:

„Itthon jelenleg az állam tulajdonában van egy piaci szereplő, amely gyakorlatilag monopol helyzetben működik. Ő rendelkezik a legnagyobb hálózattal, számos kiadója, online kereskedelmi felülete van, és biztosan nem segít az egészséges piac fejlődésének, és a könyvpiac egészének, hogy állami tulajdonban van. Független piaci szereplőként azt reméljük, hogy a helyzet belátható időn belü tisztázódni fog”

A Libri-Bookline Zrt. a választások után teljes egészében állami tulajdonba került; a Libri többségi tulajdonosa korábban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) mögött álló alapítvány volt, amely július 31-ével megszűnt. Az Open Books Kiadó vezetője reményét fejezte ki, hogy az állam idővel feldarabolja, értékesíti, átszervezi a céget, amelyet – mint fogalmazott – még mindig az előző kormányzat bizalmasai vezetnek. Hozzátette: úgy látják, előbb-utóbb biztosan érdekes lesz a jelenlegi kormányzat számára is, hogy ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell.

Várható változások a szektorban

Marosi László arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása, a korábban meghozott törvények módosítása, köztük a fóliázásra, vagy az e- és az audio-könyvek áfájára vonatkozó jogszabályé ugyancsak érintené a könyvpiacot.

A Central Kiadói Csoport ügyvezető igazgatója szerint van szándék a kormány részéről a könyvpiac érdekét szolgáló lépések megtételére. Marosi László kitért arra is, hogy a Librit minden valószínűség szerint el fogják adni, és hozzátette:

„Örvendetes, hogy a változtatások szükségességéről Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter is beszélt az idei Könyvhét megnyitóján, és azóta mi is találkoztunk Berg Judit irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkárnál egy beszélgetésen. Látjuk azt, hogy az új kormány részéről van szándék meghozni a könyvpiac érdekét szolgáló lépéseket”

A szakmai egyeztetés rávilágított arra, hogy a piaci szereplők a jelenlegi üzleti modell átalakítását és a tisztább piaci viszonyok kialakítását várják a jövőben.