Irán az amerikai választókat szólította fel Donald Trump szövetségeseinek elmozdítására

Az RTÉ beszámolója szerint Irán Iszlám Forradalmi Gárdája (IRGC) arra buzdítja az amerikai választókat, hogy a november 3-i kongresszusi választásokon szavazzák ki a hatalomból Donald Trump elnök szövetségeseit. A felhívás éppen azon a napon látott napvilágot, amikor az Egyesült Államok csapatai megkezdték végső kivonulásukat az iraki támaszpontokról, amit Teherán jelentős győzelemként ünnepelt. Ezzel párhuzamosan Katar folytatja közvetítői erőfeszítéseit a hét hónapja tartó iráni-amerikai háború lezárása érdekében, miközben az amerikai elnök továbbra is gyors iráni kapitulációt jósol.

Politikai üzenet az amerikai választóknak

A 26 oldalas dokumentum, amelyet az IRGC tett közzé, arra kéri az amerikai állampolgárokat, hogy politikai erejüket felhasználva távolítsák el a jelenlegi vezetőket, és utasítsák el az Izraelnek nyújtott támogatást, valamint a külföldi katonai beavatkozásokat. Bár elemzők szerint a levél csekély hatással lehet az amerikai szavazókra, rámutat azokra a feszültségekre, amelyek Donald Trump és a Republikánus Párt helyzetét nehezítik a választások előtt. A demokraták reményei szerint a voksoláson visszaszerezhetik az irányítást a törvényhozás valamelyik kamarája felett, ami komoly akadályt gördíthet az elnöki agenda elé.

„Távolítsák el a hatalomból azokat a gonosz, megtévesztő és erőszakos politikusokat, akik felelősek Amerika jelenlegi állapotáért” – áll a dokumentumban, amely arra is figyelmeztet, hogy a választóknak tudatosítaniuk kell politikusaikban, hogy a világ megváltozott. A retorika élesen bírálja a jelenlegi washingtoni vezetést, miközben a háború gazdasági hatásai, különösen a megemelkedett globális üzemanyagárak, egyre inkább foglalkoztatják az amerikai közvéleményt.

Gazdasági és katonai következmények

Donald Trump 2024-es kampányában azt ígérte, hogy elkerüli az új háborúkat és csökkenti az inflációt, ám az Iránnal folytatott, Izraellel közösen indított konfliktus éppen az ellenkező hatást váltotta ki. Egy szeptember 21-én közzétett Reuters/Ipsos felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 17%-a értett egyet azzal, ahogy az elnök a megélhetési költségeket kezeli, ami a választók legfontosabb szempontja. Az Irán elleni csapások támogatottsága is csupán 34%-os.

Az iraki kivonulás 23 évvel azután történik, hogy az amerikai vezetésű erők megdöntötték Szaddám Huszein hatalmát, ami később az Iszlám Állam felemelkedéséhez vezető káoszhoz vezetett. Irán, amelynek végső célja az amerikai erők teljes kiszorítása a Közel-Keletről, az iraki távozást az általa támogatott „ellenállási tengely” sikerének tekinti. A konfliktusba olyan regionális szereplők is bekapcsolódtak, mint a jemeni huthik, a libanoni Hezbollah és az iraki milíciák, akiket Szaúd-Arábia a szeptember 10-i, East-West vezetéket megbénító támadással hozott összefüggésbe.

Diplomáciai próbálkozások és a Hormuzi-szoros

Bár a felek több tárgyalási fordulón és tűzszüneti kísérleten vannak túl, a háború lezárásához vezető út egyelőre nem körvonalazódik. A diplomáciai erőfeszítések a múlt heti New York-i ENSZ-közgyűlésen intenzívebbé váltak, de érdemi megállapodás még nem született a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros újranyitásáról. A háború előtt a globális olaj- és cseppfolyósított földgázszállítmányok 20%-a haladt át ezen az útvonalon.

Katar ismét közvetítőként lépett fel, miután júniusban már sikerült tető alá hozni egy rövid életű tűzszünetet. Majed al-Ansari katari külügyi szóvivő újságíróknak elmondta: „Üzeneteket váltunk a felek között, és azon dolgozunk, hogy közös nevezőre jussunk egy olyan megállapodás érdekében, amely mindannyiunkat megmentene a konfliktus következményeitől”. Az elnök ugyanakkor kitart amellett, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez, és a háború hamarosan véget ér.

Teherán a konfliktus során rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt, valamint korlátozta az olajszállító tartályhajók forgalmát a Hormuzi-szorosban, ami tovább növelte a világ energiaárait. Bár Irán gazdasága megsínylette a harcokat, a vezetés továbbra is elutasítja a nukleáris fegyverek fejlesztésének vádját, hangsúlyozva, hogy a nukleáris technológiához való joguk a Non-Proliferációs Szerződés keretein belül biztosított.