Ugrás a tartalomra
2026. október 5., hétfő Névnap: Aurél
Friss hírek percről percre Budapest 20°C EUR 368 Ft USD 328 Ft
2026. október 5., hétfő Névnap: Aurél
Friss hírek percről percre Budapest 20°C EUR 368 Ft USD 328 Ft
Külföld

Elfogadta a koszovói különleges bíróság jogköreit szűkítő törvényjavaslatot a pristinai parlament

A koszovói parlament hétfőn első olvasatban elfogadta a hágai székhelyű, az UCK egykori vezetőinek bűncselekményeit vizsgáló különleges bíróság jogkörét szűkítő törvénymódosítást. A döntést a kormányzó pártok az elnökválasztási határidőhöz és a belpolitikai válsághoz kötötték.

Első olvasatban elfogadta hétfőn a koszovói parlament a hágai székhelyű koszovói különleges bíróságról szóló törvény módosítását. A döntés idején az épület előtt a testület jogköreinek korlátozását követelő tüntetők gyűltek össze.

A parlament rendkívüli ülésének első napirendi pontja a különleges bíróságról és különleges ügyészségről szóló törvény módosítása volt. A jogszabály változtatását a Koszovói Demokrata Párt (PDK) kezdeményezte, miután a testület szeptemberben háborús bűncselekmények miatt hosszú szabadságvesztésre ítélte a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) négy egykori vezetőjét.

Egyhangú támogatás a bizottságban

A parlament jogalkotási bizottsága hétfő reggel egyhangúlag támogatta a tervezetet, amelyet ezt követően a plenáris ülésen is megszavaztak első olvasatban. A módosítások értelmében szűkítenék a különleges bíróság joghatóságát, és lehetővé tennék, hogy a hatáskörén kívül eső ügyeket Koszovóban tárgyalják.

A javaslat szerint lehetőség nyílna arra is, hogy bizonyos döntések ellen a koszovói legfelsőbb bírósághoz forduljanak, a kiszabható szabadságvesztés felső határa pedig 15 év lenne. A jogerősen elítéltek a jövőben Koszovóban tölthetnék büntetésüket, és bevezetnék az elnöki kegyelem lehetőségét is.

Nemzetközi bíróság koszovói jog alapján

A különleges bíróságot 2015-ben hozták létre a parlament döntésével és nemzetközi támogatással. A testület működéséről a forrás a következőket írja:

A Hágában működő, koszovói jog alapján eljáró, de nemzetközi bírákból és ügyészekből álló testület feladata az UCK egyes tagjai által az 1998-1999-es háború alatt és közvetlenül azt követően elkövetett feltételezett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálása és elbírálása.

Szeptember 16-án a bíróság Hashim Thaci volt koszovói elnököt és Jakup Krasniqit 25-25, Kadri Veselit 18, Rexhep Selimit pedig 13 év szabadságvesztésre ítélte. A négy egykori UCK-vezetőt az 1998-1999-es koszovói háború idején elkövetett törvénytelen fogva tartásban, kegyetlen bánásmódban, kínzásban és gyilkosságokban találták bűnösnek.

Tiltakozások és politikai nyomás

Az ítéletek Koszovó-szerte tiltakozásokat váltottak ki. A tüntetők szerint az ítéletek igazságtalanok, és megkérdőjelezik az UCK harcát. A koszovói parlament szeptember végén egyhangúlag elítélte az ítéleteket, és közös állami jogi, intézményi és diplomáciai fellépést sürgetett.

A tiltakozások szeptember 16. óta szinte minden nap folytatódnak. Vasárnap már a 19. demonstrációt tartották Pristinában. Hétfő reggel a Nem az én nevemben elnevezésű kezdeményezés és az UCK veteránjainak szervezete is újabb megmozdulást szervezett, azt követelve a képviselőktől, hogy fogadják el a különleges bíróságról szóló törvény módosítását.

A parlamenti vita idején a demonstrálók pirotechnikai eszközöket is használtak az épület közelében. Albin Kurti koszovói miniszterelnök korábban azt mondta, hogy szerinte hibák vannak az ítéletben, és a jogorvoslati eljárástól várja ezek felülvizsgálatát.

A belpolitikai válság és az elnökválasztás

A különleges bíróság körüli vita közvetlenül összekapcsolódott a koszovói belpolitikai válsággal is. A PDK jelezte: kész támogatni az új államfő megválasztását, amennyiben előtte véglegesen elfogadják a különleges bíróság működését szabályozó törvény módosítását.

Bedri Hamza pártelnök szerint ezt követően pártja kész tárgyalni az államfő személyéről, és biztosítani a megválasztásához szükséges szavazatokat. Az idő sürgeti a koszovói pártokat: az alkotmánybíróság döntése szerint az új államfő megválasztására rendelkezésre álló hatvannapos határidő augusztus 8-án kezdődött és október 6-án jár le.

Ha keddig nem sikerül elnököt választani, a parlament feloszlik, és 45 napon belül új parlamenti választást kell tartani. Koszovóban a legutóbb 2025 februárjában, 2025 decemberében és 2026 júniusában tartottak parlamenti választást.

A parlamentnek keddig Koszovó új elnökét is meg kell választania, ellenkező esetben feloszlik a törvényhozás, és ismét előrehozott parlamenti választást kell tartani.

Legyen a GlobalHir.hu az egyik kedvelt hírforrása!
Állítsa be a GlobalHir.hu-t előnyben részesített forrásként, hogy friss és releváns cikkeink gyakrabban jelenhessenek meg Önnek a Google Kiemelt hírei között.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.