Lakossági segítséggel térképezi fel a házimacskák vadászatát a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Macskapréda Projektje a lakosság bevonásával keresi a választ arra, milyen vadon élő állatok kerülnek kapcsolatba a házimacskákkal. A kutatók szerint egyetlen fotó is értékes adat lehet a tudományos munka számára, ezért arra hívják az embereket, hogy osszák meg saját fényképes megfigyeléseiket.

A projekt célja, hogy a hétköznapokban észlelt esetekből tudományosan értékelhető adatokat gyűjtsenek. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy egy egér a küszöbön, egy gyík a macska szájában vagy egy sérült madár a kertben a gazdik számára meglepő, néha kellemetlen találkozás, a kutatók számára azonban fontos információforrás lehet. Egy fotó, a megfigyelés helye és ideje, valamint néhány mondat a történtekről már értékes hozzájárulásnak számít.

A láthatatlan vadászat nyomában

A kutatók kiemelték, hogy a kijáró macskák vadászata többnyire észrevétlen marad, a gazdák gyakran csak akkor szembesülnek vele, amikor kedvencük hazahoz egy állatot. A szakemberek szerint:

a kijáró macskák vadászata többnyire észrevétlen marad, a gazdák gyakran csak akkor szembesülnek vele, amikor hazahoznak egy állatot. A nemzetközi kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a küszöbre kerülő zsákmány csak töredéke lehet annak, amit a macska valójában elejt.

Egy 66 vizsgálat eredményeit összegző ausztrál elemzés szerint egy kijáró, vadászó házimacska évente mintegy kétszáz gerinces állatot ejthet el. Az ausztrál házimacskák teljes éves zsákmányát több százmilliós nagyságrendűre becsülték, az elemzés szerint pedig az elejtett állatoknak átlagosan csak mintegy 15 százaléka került haza. Az Egyesült Államokban a szabadon mozgó macskák által évente elejtett madarak és emlősök számát már milliárdos nagyságrendűre becsülték, ami jól érzékelteti a jelenség mértékét és azt, hogy miért van szükség a lakossági adatokra.

Közösségi tudomány a gyakorlatban

A projekt a közösségi tudomány, vagyis a citizen science módszerére épít, amelyben nem hivatásos kutatók is részt vesznek megfigyelések gyűjtésével és adatok megosztásával. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy sokkal nagyobb területről és hosszabb időszakból gyűjtsenek információt, mint amire egyetlen kutatócsoport terepi munkával képes lenne.

A kutatás a Kárpát-medencére összpontosít, és várják az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és gerinctelenek megfigyeléseit. Egy lefotózott zsákmányállat olyan faj jelenlétére is felhívhatja a figyelmet, amellyel egyébként ritkán találkozunk. A zsákmányfajok azonosítása hosszabb távon a vadon élő állatok és a házimacskák közötti lehetséges fertőzési kapcsolatok kutatásához is támpontot adhat, mivel a macskák olyan állatokkal kerülhetnek kapcsolatba, amelyek különböző kórokozók gazdái lehetnek.

Hogyan lehet csatlakozni?

A megfigyeléseket az iNaturalisten várják. A rendszer előnye, hogy a feltöltőnek nem kell felismernie a zsákmányolt állatfajt, mivel a közösség és a szakértők segítenek az azonosításban, a kutatók pedig a bizonytalan adatokat ennek megfelelően kezelik. A kutatók azt javasolják, hogy ha lehetséges, több képet készítsenek a zsákmányról, és néhány mondatban írják le a körülményeket, hiszen az apró részletek teszik igazán jól használhatóvá a megfigyelést.

A részvételhez regisztrálni kell az iNaturalisten, majd csatlakozni a projekthez. A fényképet a dátummal és a helyszínnel együtt kell feltölteni, a megfigyelést pedig hozzá kell adni a projekthez, vagy a megjegyzés mezőben fel kell tüntetni a Macskapréda Projekt nevet.

A kutatók külön felhívták a figyelmet arra, hogy a részvétel kedvéért senki ne engedje ki a macskáját, és ne ösztönözze vadászatra. Emellett hangsúlyozták, hogy élő vagy sérült állatot ne mozgassanak, és ne tartsanak vissza pusztán a fényképezésért, mivel a dokumentálás semmiképpen nem késleltetheti a szükséges segítségnyújtást.

A Macskapréda Projektről további részletek a nemzetközi természetmegfigyelő oldal felületén érhetők el az érdeklődők számára.