Jogszabálymódosítás szükséges a nevelőszülői alkalmassági vizsgálatok átalakításához

Jogszabályt kell módosítani a nevelőszülői alkalmassági vizsgálatok megváltoztatásához, ugyanakkor a belső szabályozókban már sikerült gyorsítani a folyamatokon és ésszerűsíteni a feladatokon – mondta a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára szerdán egy budapesti konferencián.

Gyurkó Szilvia közölte, hogy az államtitkárság revízió alá veszi a pszichológiai alkalmassági vizsgálatok módszertanát. A gyermekvédelemmel összefüggő egyes jogszabályok tervezett módosításával megtörténik az alkalmassági vizsgálatok jogi átrendezése.

Források a krízisintervencióhoz

Az államtitkár szólt arról, hogy a 9,5 milliárd forintos krízisintervenciós alap egy részét olyan lakásotthoni férőhelyekre fordítják, ahol speciális elhelyezéseket biztosíthatnak és modellprogramokat is elkezdhetnek. Ugyanakkor rámutatott, hogy e férőhelyek kialakítása csak egy része a problémának, mivel nyolc megyében egyáltalán nincs gyermekpszichiáter, és ahol van is, ott sem biztos a megfelelő ellátás.

Gyurkó Szilvia kitért arra is, hogy elképesztően megnőtt a gyógyszeres kezelést kapó gyermekek száma.

Az államtitkár kiemelte, „árnyalni kellene a szolgáltatások módját”, és példaként említette, hogy nagyon nagy szükség lenne krízis nevelőszülői hálózatokra például a kórházban rekedt gyereket illetően. Sokkal sokszínűbb nevelőszülői hálózatra van szükség

Az államtitkár hangsúlyozta, szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a gyermekeket oda helyezik, ahol éppen van hely; ehelyett a gyermekek egyéni szükségleteit kellene figyelembe venni. A költségvetési tárgyalások kapcsán úgy fogalmazott: „csapataink harcban állnak”.

Szakmai tanácskozás a gyermekvédelemről

Az eseményt az SOS Gyermekfalvak szervezte Tabuk nélkül címmel. Balás Gábor, az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának kuratóriumi elnöke megnyitójában emlékeztetett, hogy a szervezet negyven éve dolgozik azért, hogy a saját családjukban nem nevelkedő gyermekek biztonságos közegben nőhessenek fel.

Balás Gábor kijelentette: „Nem csukhatjuk be a szemünket azon a rendszerszintű problémák előtt, amin a magyar gyermekvédelem az utóbbi időszakban küzd”. Hozzátette, a gyermekek biztonsága, jövője és emberi méltósága nem lehet kompromisszum kérdése. A kuratóriumi elnök emlékeztetett arra is, hogy öt éve október 7-ét az állami gondozásban élő gyermekek napjává nyilvánították.

A konferencián az államtitkár a résztvevőktől előzetesen összegyűjtött kérdésekre válaszolt, részletezve a gyermekvédelmi rendszer előtt álló szakmai és jogi feladatokat.