A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon kirakatintézményként működött, az otthon mintaintézmény státusza és az igazgató, Vásárhelyi János közéleti beágyazottsága, illetve erős kapcsolati hálója hozzájárult az intézményben történt gyermekbántalmazások eltussolásához – mondta Schummer Orsolya, a kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság pénteki ülésén a beérkezett iratokat ismertetve.
Mintaintézményi státusz és vezetői túlhatalom
Schummer Orsolya, a bizottság elnöke ismertette: a bicskei gyermekotthont országosan a legjobb lakó- és munkahelyek között tartották számon. Noha az ellenőrzések során előfordult, hogy találtak kisebb-nagyobb szakmai hiányosságokat, ezek eltörpültek amellett, hogy a gondozottak és az alkalmazottak számára kiemelkedő körülményeket biztosítottak.
Az intézménybe „ömlött a pénz”, és mindezt az igazgató személyes kapcsolatrendszerének és érdekérvényesítő képességének tulajdonították, ezért is volt rendkívül erős az intézményen belüli személyes reputációja.
A dokumentumokból és a tanúvallomásokból az derült ki, hogy az egész rendszer úgy épült fel, hogy támogassa a vezetői túlhatalmat. A vizsgálat során kitért arra is, hogy több fenntartói jelentés is megállapítja: feltűnően erős, a szigorú szakmai kereteket meghaladó volt a kötelék Vásárhelyi János és az intézmény igazgatóhelyettesei között.
A parlamenti vizsgálóbizottság a beérkezett iratok és tanúvallomások alapján folytatja a kegyelmi botrány felelőseinek feltárását.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
