Donald Trump élesen bírálta a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét

Az mirror beszámolója szerint az amerikai elnök ismét élesen bírálta a Nobel-békedíj bizottságát, amiért az idei elismerést egy olyan személynek ítélték oda, akit ő korábban sosem hallott. A díjat Navi Pillay, a dél-afrikai származású nemzetközi jogász és korábbi ENSZ-emberi jogi biztos kapta meg a nemzetközi jog népszerűsítéséért tett erőfeszítéseiért, ami komoly diplomáciai feszültséget váltott ki az Egyesült Államok és a nemzetközi intézmények között.

Donald Trump egy Syracuse-ban tartott nagygyűlésen „szégyenletesnek és zavarba ejtőnek” nevezte a döntést. Az elnök kijelentette, hogy a kitüntetett egy „rejtélyes személy”, akiről szerinte senki sem hallott korábban. Bírálta továbbá Norvégiát is, ahol a bizottság székhelye található, mondván, a döntés „kitörölhetetlen folt az országon”, és hozzátette: „ezt nem fogjuk elfelejteni”. A korábbi években Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök már igyekezett tisztázni az elnök számára, hogy a Nobel-bizottság egy független testület, amely nem része a norvég kormánynak, ám ez a magyarázat láthatóan nem csillapította a politikus indulatait.

A nagygyűlésen az elnök megismételte állítását, miszerint ő maga nyolc háborút zárt le, és további kettőt készül „rendezni vagy megnyerni”. Kifejtette, hogy véleménye szerint a Nobel-békedíjat „radikális ideológusok maroknyi csoportja hiteltelenítette, akik demokráciaellenesek és a civilizáció ellenségei”. Bár a beszédében élesen támadta a díjazottat, a végén mégis hozzátette: „sosem hallottam erről a konkrét személyről, de azért gratulálok”.

Jorgen Watne Frydnes, a Norvég Nobel-bizottság elnöke Oslóban jelentette be a díjazottat a békedíj 125. évfordulója alkalmából. Kiemelte, hogy Pillay munkája „reményt és inspirációt jelent mindazoknak, akik egy békésebb világ megteremtésére törekszenek”. A bizottság elnöke szerint a díj üzenet azoknak, akik alá akarják ásni a nemzetközi szabályokon alapuló rendszert és az intézményeket. A kitüntetett szakmai múltja és az emberi jogokért folytatott küzdelme azonban szöges ellentétben áll az amerikai kormányzat jelenlegi külpolitikai irányvonalával.

Az elnök a Truth Social közösségi oldalon is folytatta a támadást, ahol azt írta: „Semmit sem tudok erről a nőről, és senki más sem! Valójában, tudomásom szerint, senki sem hallott még róla, azon kívül, hogy nagyon nyilvánvalóan gyűlöli Izraelt. Nem tudom, mit tett ez a nő.” Ezzel a kijelentésével a politikus egyértelműen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által folytatott vizsgálatokra utalt, amelyek az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán váltak feszültségforrássá.

A díj bejelentését követően az amerikai kormányzat azonnal szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen. Marco Rubio külügyminiszter bejelentette, hogy megtiltják a tranzakciókat a „csaló bírósággal”, megvonva tőlük az erőforrásokat, mivel az Egyesült Államok nem ismeri el a testület joghatóságát. Ez a lépés része annak a kampánynak, amellyel az adminisztráció az Egyesült Államok és szövetségesei elleni vizsgálatok miatt igyekszik felszámolni a törvényszéket.

Érdekesség, hogy az elnök tavaly hasonló támadást intézett a díj ellen, amikor azt a venezuelai ellenzéki vezető, Maria Corina Machado kapta. Bár Machado szimbolikusan átadta a medálját az elnöknek, a Nobel-bizottság hangsúlyozta, hogy a kitüntetés nem átruházható, így a gesztus csupán jelképes maradt. A mostani események azonban jelzik, hogy a Nobel-békedíj körüli politikai csatározások továbbra is meghatározó elemei maradnak a nemzetközi diplomáciai diskurzusnak.