A közösségi média károsan romantizálhatja a pszichiátriai zavarokat szakértő szerint

A Le Monde.fr beszámolója szerint Mickaël Worms-Ehrminger közegészségügyi oktató arra figyelmeztet, hogy a mentális egészségről szóló közbeszéd sokszor túlságosan leegyszerűsítő. A Les Maux bleus című podcast alkotója szerint különösen a fiatalok esetében fontos az árnyalt tájékoztatás, mert a közösségi médiában megjelenő tartalmak egyszerre segíthetnek a problémák felismerésében, és torzíthatják is a pszichiátriai betegségekről kialakult képet.

A közösségi média romantizálhat bizonyos pszichiátriai zavarokat

Worms-Ehrminger szerint a közösségi oldalak hozzájárulhatnak egyes pszichiátriai zavarok „glamourizálásához”. Példaként a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart, vagyis az ADHD-t említi, amely egyes felületeken identitáselemként, közösségimédia-profilok részeként jelenik meg. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy háttérbe szorul a betegségekkel együtt járó valódi szenvedés és kiszolgáltatottság.

A szakember szerint további kockázatot jelent az öndiagnózis, amely nem feltétlenül vezet el szakember felkereséséhez. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi médiában sok félrevezető információ terjed a mentális egészségről.

Árnyaltabban kell beszélni a fiatalok mentális egészségéről

A kutató szerint félrevezető lehet egységes csoportként beszélni „a fiatalokról”, mert nagyon eltérő élethelyzetű emberekről van szó. Bizonyos problémák, különösen a rossz közérzetre utaló panaszok a fiatal lányok körében valóban gyakoribbá váltak, ugyanakkor több más mutató stabil vagy akár javuló tendenciát mutat.

Worms-Ehrminger arra is figyelmeztetett, hogy a hétköznapi szorongást és nehézségeket sem szabad automatikusan pszichiátriai zavarként értelmezni. Példaként az iskolai vizsga előtti szorongást vagy a jövő miatti aggodalmat említette, amelyek önmagukban normális érzelmi reakciók lehetnek.

A szakember szerint a mentális betegségekről szóló személyes történetek hasznosak lehetnek, mert segíthetnek másoknak megfogalmazni saját érzéseiket és csökkenthetik az elszigeteltség érzését. Ugyanakkor ezek a beszámolók torz képet is adhatnak, mivel jellemzően olyanok szólalnak meg nyilvánosan, akik már túl vannak a legsúlyosabb időszakon, vagy felépülőben vannak.

Worms-Ehrminger szerint ezért a mentális egészségről szóló kommunikációban különösen fontos a pontosság, az árnyaltság és az, hogy a problémák bemutatása mellett a valódi segítséghez vezető lehetőségek is megjelenjenek.