GKI: mérsékelt lehet az uniós források gazdasági növekedésre gyakorolt hatása

A Magyarország előtt megnyílt 5900 milliárd forintnyi uniós forrás jelentős segítséget nyújthat az államadósság és a finanszírozási terhek csökkentésében, ugyanakkor a gazdasági növekedésre gyakorolt közvetlen hatása mérsékelt lehet – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése.

Az uniós támogatások beruházásokon keresztül élénkíthetik a gazdaságot, azonban a források egy része már megvalósult, lezárult projektek utólagos megtérítését szolgálja. Ez az összeg 969 milliárd forintot tesz ki, így ezek a kifizetések nem teremtenek új reálgazdasági keresletet. Emellett számos uniós beruházás importigénye magas, a források egy részét külföldi termékek és szolgáltatások beszerzésére kell fordítani, ami korlátozza a közvetlen hazai gazdaságélénkítő hatást.

Mérsékelt GDP-hatás

A gazdaságkutató számításai szerint a támogatások hatása a növekedésre a vártnál kisebb lehet. Ezt az alábbiak szerint összegezték:

A GKI számításai szerint az uniós források 2026-ban és 2027-ben 0,1-0,2 százalékponttal emelhetik a GDP növekedési ütemét, ami a rendelkezésre álló források nagyságához képest mérsékelt hatás.

A költségvetés korábban 2187 milliárd forint értékben, részben piaci hitelekből finanszírozta meg előre az uniós projekteket. Az ezekhez kapcsolódó támogatások beérkezése ezért elsősorban a már felmerült kiadások megtérítését, illetve az államadósság és a finanszírozási igény mérséklését szolgálja.

Stabilizáció és kockázati prémium

A Magyar Nemzeti Bank júniusi becslése szerint a hozzáférhető uniós források 2026-ban 1,1 százalékponttal csökkenthetik a GDP-arányos államadósságot. A költségvetési hiányra gyakorolt hatás ugyanakkor kisebb: az RRF-megállapodás teljes nettó hatása 491 milliárd forinttal, a GDP mintegy 0,5 százalékával javíthatja a 2026-os egyenleget.

Az uniós forrásokhoz való hozzáférés és az EU-val fennálló viták rendeződése mérsékelheti Magyarország kockázati prémiumát, ami alacsonyabb állampapírhozamokat és kamatkiadásokat eredményezhet. A GKI elemzése szerint a bruttó kamatkiadások a jelenlegi hozamszint mellett a GDP 3,8 százalékáról 2028-ra 3,1 százalékra csökkenhetnek. Emellett a forint erősödése is kedvezően hat az adósságmutatóra, hiszen az árfolyam 10 forintos erősödése önmagában 0,7 százalékponttal mérsékelheti a GDP-arányos adósságot.

A gazdaságkutató összegzése szerint az uniós pénzek jelentős segítséget nyújthatnak a magyar államháztartás stabilizálásában, önmagukban azonban nem jelentenek megoldást a gazdaság strukturális problémáira. A legnagyobb közvetlen előny az adósság és a finanszírozási terhek mérséklésében jelentkezhet, miközben a gazdasági növekedés élénkítéséhez további intézkedésekre is szükség lehet.