Teljessé vált a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetése

Teljessé vált a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetése, miután az elnök és a nyomozati elnökhelyettes után az Országgyűlés kedden megválasztotta a három további elnökhelyettest.

Az Országgyűlés titkos szavazáson, 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül választotta meg a tisztségviselőket. A testület döntése értelmében Ötvös Károly közpénzügyi, Gellért Károly Árpád vádemelésért felelős, Terhes Tibor Dávid pedig fellebbviteli elnökhelyettesi pozíciót tölt be.

A kiválasztási folyamat részletei

A parlament augusztus 28-án választotta meg hat évre az NVVH elnökét, Unger Annát és nyomozati elnökhelyettesét, Tasnády Katalint. A többi elnökhelyettesi tisztségre szóló pályázatokat az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság korábban eredménytelennek nyilvánította, így szeptember elején újakat írtak ki. A testület október 6-án kezdte meg a még betöltetlen posztokra pályázók meghallgatását.

Hantosi István (Tisza Párt), a bizottság elnöke a kiválasztási folyamatról elmondta, hogy a pályázók közül minden bizottsági tag az általa legjobbnak ítélt három jelölt esetében indítványozhatott személyes meghallgatást, három, kettő, illetve egy pont odaítélésével. A bizottság azokat a pályázókat hívta be személyesen, akik a legtöbb hárompontos értékelést kapták.

A testület által nyilvánosságra hozott életrajzok szerint Ötvös Károly eddig az Integritás Hatóság vizsgálati vezetője volt, korábban pedig a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának szakértő vizsgálójaként dolgozott. Gellért Károly Árpád a Miskolci Járási Ügyészségről, míg Terhes Tibor Dávid a Szegedi Fellebbviteli Főügyészségről érkezik az NVVH-hoz.

Politikai távolmaradás és az NVVH működése

A Fidesz-frakció augusztus végén jelentette be, hogy képviselői nem vesznek részt az NVVH vezetőinek jelölésében és kiválasztásában; a képviselőcsoport egyúttal jelezte, hogy a hivatal létrehozásáról szóló törvény felülvizsgálatát kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál. Távol maradt a jelölési-választási folyamattól a KDNP is. A Mi Hazánk szintén kiszállt a folyamatból, mondván, hogy azt színjátéknak tartja, ahhoz nem kíván asszisztálni.

Az NVVH szeptember 28-án közölte, melyik az az első négy ügy, amit saját hatáskörbe von. Ezek a következők: politikai kapcsolatrendszer áruba bocsájtása munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzése érdekében, önkormányzati kiadásokat érintő korrupciós ügy, állami tulajdonú vállalatot és állami beruházásokat érintő korrupciós ügy, valamint állami intézmény indokolatlannak látszó propaganda- és rendezvényköltségeinek vizsgálata. A döntésről a hivatal tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészséget, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjét.

Személyi védelem és jogszabályi háttér

Magyar Péter miniszterelnök augusztus 28-án, az NVVH két vezetőjének megválasztása napján a Facebook-oldalán azt közölte, hogy elrendelték az NVVH elnökének és nyomozati elnökhelyettesének 24 órás rendőri védelmét. A kormányfő úgy fogalmazott:

Unger Anna és Tasnády Katalin a legveszélyesebb feladatra, a maffia elleni küzdelemre vállalkoztak.

Október 10-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja az NVVH elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosít. Ugyancsak a Magyar Közlönyben jelent meg az a határozat, amelynek értelmében az NVVH a nemzetbiztonsági védelem alá tartozó szervek közé kerül.

A rendeletek a hivatal személyi állományának kialakításáról is rendelkeznek. Ennek értelmében a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai az NVVH-hoz vezényelhetők, ehhez azonban az érintett beleegyezése szükséges. A vezénylést a hivatal vezetője kezdeményezi, és a miniszter határozatban rendeli el. A kormány külön szabályozta az NVVH tagjainak büntetőeljárással összefüggő személyi védelmét is, amely az érintett hivatali foglalkoztatásának megszűnését követően is biztosítható, ha annak szükségessége az NVVH-nál végzett munkájával függ össze.

A hivatal vezetése ezzel teljessé vált, a kijelölt tisztségviselők megkezdhetik munkájukat a kijelölt korrupciós ügyek vizsgálatában.