Törvénymódosítás a szőlőbetegség ellen és mentelmi ügyek az Országgyűlésben

Az Országgyűlés kedden több törvényt módosított a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegség elleni védekezés hatékonyságának növelése érdekében.

A szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegsége miatt módosított több törvényt kedden az Országgyűlés, amely nem függesztette fel két képviselő mentelmi jogát magánvádas ügyekben. Két bizottságban is elnököt cserélt a Tisza-frakció.

A szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegsége miatt módosítottak több törvényt

Az Országgyűlés 190 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a szőlészetről és borászatról szóló törvényeknek a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegségével kapcsolatos módosításait.

A módosítás legfontosabb eleme, hogy a növény-egészségügyi zárlati intézkedés esetén a termelő nem jogosult kárpótlásra, ha nem vállalja a kártalanítás feltételeként meghatározott kötelezettség teljesítését.

Bevezetik az egyéb szőlő fogalmát a rendeltetésének megfelelően művelt borszőlő-ültetvények védelme céljából, a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegség elleni védekezés hatékonyságának növeléséhez és a hazai szőlő- és borágazatot érintő nagy gazdasági károk megelőzéséhez szükséges intézkedések meghozatala érdekében.

A törvény az egyéb szőlőre vonatkozóan rendeltetésének megfelelő művelési kötelezettséget ír elő, amely megköveteli az aranyszínű sárgaság kialakulása elleni védekezést vagy a kialakult szőlőbetegség terjedésének megakadályozását. A rendeltetésnek megfelelő művelést a hegybíró és a hegyközség választmányának egy tagja ellenőrzi.

Rendezik továbbá azt a helyzetet is, amikor az azonnali végrehajthatóság feltételei fennállnak és a hegybírónak nem szükséges megvárnia a közérdekű védekezés elrendeléséhez szükséges hatvan napot.

Mentelmi ügyek

Az Országgyűlés – összhangban a mentelmi bizottság javaslatával – tíz igen, 178 nem szavazattal és két tartózkodás mellett fenntartotta Gurzó Mária (Tisza) mentelmi jogát.

A kormánypárti politikus mentelmi jogának felfüggesztését a Battonyai Járásbíróság kérte rágalmazás vétsége miatt indult magánvádas eljárásban. Gurzó Máriával szemben egy magánszemély tett feljelentést 2026. áprilisban. A mentelmi bizottság oldalán közzétett határozati javaslat szerint Gurzó Mária egy mezőkovácsházi áruházban, mikor a feljelentő a bevásárlókocsival elindult az áruház bejárata felé, odalépett hozzá és azt mondta „Hajrá, Tisza!”, amire a sértett azt válaszolta, hogy „Hajrá Fidesz”. Ezt követően Gurzó Mária azt mondta, hogy írjon alá valamilyen papírt, de a feljelentő azt válaszolta, hogy „nem fog, mert ő fideszes”. Az ezt követő párbeszédük során a feljelentő szerint Gurzó Mária sorozatosan a feljelentő személyére és származására nézve sértő kifejezéseket használt.

Sasi-Nagy Edit (Tisza), a mentelmi bizottság elnöke közölte, a képviselő a bizottság ülésén kérte mentelmi joga felfüggesztését, mert szerinte a bíróság előtt tudja igazolni, hogy a feljelentő vádjai nem valósak, ő csak egy általa ismert tényt közölt. Az elnök hozzátette: a mentelmi jog fenntartását javasolta, ami megfelel a bizottság korábbi ciklusokban követett gyakorlatának.

Gurzó Mária azt mondta, „a te nem vagy orvos” mondatát a feljelentő átfogalmazta feljelentésében és olyanokat állít, amelyeket soha nem mondott. „Valószínűleg etnikai, faji megkülönböztetés irányába szeretné terelni az ügyet” – mondta a képviselő, majd visszautasította azt a feltételezést, hogy bárkivel szemben származása, nemzetisége, vagy etnikai hovatartozása miatt előítéletei lennének, lévén ő is román nemzetiségi. Elmondta, a feljelentővel a szóváltást követően kezet fogtak. Megerősítette, mentelmi joga felfüggesztésére vonatkozó kérését.

Szintén fenntartották Toroczkai László (Mi Hazánk) mentelmi jogát, hét igen, 176 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett.

Az ellenzéki politikus mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt indult magánvádas eljárásban kezdeményezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

A képviselő ellen egy bírósági végrehajtó tett feljelentést egy TV műsorban elhangzott, a végrehajtói rendszer korrupciós működésével kapcsolatos kijelentései miatt.

Sasi-Nagy Edit elmondta, Toroczkai László ügye esetében is a mentelmi jog fenntartására tett javaslatot a bizottság korábbi, magánvádas ügyekben követett gyakorlatának megfelelően. Megjegyezte, a mentelmi jog védelmet nyújt a képviselőnek az ebben a minőségében gyakorolt szabad véleménynyilvánításkor.

Toroczkai László azt mondta, a „végrehajtói maffia mocskos ügyeinek” feltárása során rengeteg fenyegetést kapott. Egy olyan végrehajtó jelentette fel, aki ezzel próbálta megfélemlíteni, hogy ne beszéljen az ügyéről – mondta, hozzátéve, akár a vizsgálóbizottság, akár a bíróság előtt hajlandó megvédeni állításait.

A mentelmi joggal kapcsolatban emlékeztetett arra, nyáron benyújtott egy törvényjavaslatot, miszerint a politikusok mentelmi jogát közvádas ügyekben el kell törölni, magánvádas ügyekben lehet csak indokolt. A miniszterelnök is javaslatot tett ugyanerre, ezért várja, hogy a Tisza benyújtja-e az előterjesztést.

Bizottsági elnököket cseréltek

A parlament lecserélte két bizottság tiszás elnökét.

A digitalizációs és technológiai bizottságban helyet cserélt Varga Balázs (Tisza) és Járosi Péter (Tisza): az eddigi elnök Varga Balázs alelnök lett, Járosi Péter pedig az alelnökből elnökké lépett elő. A döntést a parlament 189 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett hozta meg.

A spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság élére Sárosi József (Tisza) helyett Lovkó Csabát (TISZA) választották meg a képviselők 187 igen szavazattal, két tartózkodás mellett.

A képviselők emellett két bizottságban is tisztségviselőket cseréltek, valamint döntöttek két képviselő mentelmi jogának fenntartásáról.