A napelem szektor átlátható szabályozását és adókedvezményeket sürget a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség

A gazdaság versenyképességét jelentősen javítaná a napelem szektor átlátható szabályozása – jelentette ki Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke csütörtökön Szegeden.

A szakember a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara által rendezett konferencián hangsúlyozta, hogy a 47 ezer munkavállalót foglalkoztató, a legolcsóbb villamos energiát előállító magyar naperőműszektor jelenleg elsősorban nem technológiai, hanem szakpolitikai kihívásokkal küzd. Az országban jelenleg 8846 megawatt beépített naperőművi kapacitás működik, a 330 ezer üzemelő rendszer pedig a villamosenergia-termelés 29 százalékát adja.

Bővülő kapacitások és szabályozási javaslatok

Az elnök tájékoztatása szerint a kapacitás évente 1 gigawattal bővül, így 2030-ra elérheti a 8, de optimista becslések szerint akár a 9 gigawattot is.

A szövetség a szektort érintő részletes technológiai és szabályozási kérdésekkel is foglalkozó javaslatcsomagot készített a kormány számára, amely egyaránt kitér a lakossági és a vállalati szektorra, valamint a villamosenergia-rendszerre is. Emellett az augusztusi energetikai tárgyú jogszabály-módosításokhoz is 12 beadványban, 66 szövegszerű javaslatot tettek, melyek jelentős részét el is fogadták.

A szakember üdvözölte az 500 milliárd forintos uniós hálózatfejlesztési forrást, ugyanakkor kritikusnak nevezte a tárolási kapacitások alacsony szintjét. A szövetség kéri a szabad kapacitások kiszámítható, közzétételi eljárásokon keresztüli meghirdetését, valamint a megújuló támogatási rendszer piactorzító elemeinek felülvizsgálatát.

Lakossági és vállalati ösztönzők

A vállalkozások kapcsán említette, hogy jelenleg anomáliának számít, hogy a megtermelt energiát a cégek ingyen sem adhatják át a szomszédos lakóközösségeknek, ha azt saját maguk nem tudják felhasználni. A lakosság számára a napelemes beruházásoknál a jelenlegi 27 százalékos áfakulcs 0 vagy 5 százalékra történő csökkentését javasolják.

A rezsicsökkentés fenntartható reformja érdekében az időalapú árazás bevezetését szorgalmazzák, amely a fogyasztási szokások átalakításával jelentős beruházásokat tenne elkerülhetővé. A hosszú megtérülésű naperőmű-fejlesztések támogatására pedig a vagyonadó-fizetés értékhatárának 5 milliárd forintra emelését, valamint az építés és az első üzemév alatti mentességet javasolják.

A szövetség szerint a fogyasztási szokások átalakításával jelentős többletkapacitás kiépítéséhez szükséges beruházás lenne elkerülhető.

A szövetség célja, hogy a javasolt intézkedésekkel kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá váljon a hazai naperőműszektor működése.