Elhalasztják a cég- és civil szervezetek nyilvántartásának egyesítését

Az Országgyűlés szerdán megkezdte az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosításának általános vitáját, amely a cég- és civil szervezetek nyilvántartásának egyesítését érintő határidők eltolását irányozza elő.

A cég- és a civil szervezetek nyilvántartása egyesítésének elhalasztását kezdeményezi az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosítása, amelynek általános vitáját szerdán folytatta le az Országgyűlés.

Fidesz: az ország versenyképességére is hatással van a halasztás

Tuzson Bence (Fidesz), aki igazságügyi miniszterként részt vett a nyilvántartások egyesítésének kidolgozásában az ország versenyképességének szempontjából nevezte fontosnak az új szabályozást. Az új szabályozásról azt mondta, megváltozik a nyilvántartások jellege, az eddigi bírósági nyilvántartás helyett a legtöbb esetben közigazgatási nyilvántartás lesz, okiratalapúból pedig kérelemalapúvá válik. Szerinte az ügyfél szempontjából egy egyszerű rendszer alakul ki.

Azt mondta, a törvény előkészítésével megindult az informatikai előkészítés is. Lefolytatták a „viszonylag egyszerű” közbeszerzést, ami óradíjas jellegű. Ez a beszerzés teljes egészében elkészült – közölte, úgy folytatva, a szerződésnek volt egy, a hatálybaléptetést halasztó pontja. Hozzátette, erről a kormányzati átadás-átvételkor tájékoztatták az igazságügyi tárca új vezetést.

Tuzson Bence szerint a beszerzés az elmúlt öt hónapban nem indult el, és ezért következett be a baj, mert a szerződés lejárt, teljesen új eljárást kell indítani, ami 6-11 hónapig tart.

Az ellenzéki politikus elmondta, a hatálybalépés halasztásának az ország gazdaságának fejlődése szempontjából van jelentősége, mert a befektetőknek fontos, mennyire stabilak a nyilvántartások. A halasztás nem technikai változás, érinti az ország versenyképességét – vélekedett.

KDNP: a kormányváltás óta áll a jogi személyek egységes nyilvántartásával kapcsolatos projekt

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka arról beszélt: az előző kormánynak fontos célja volt a kiszámítható jogi környezet és a jogi versenyképesség megteremtése, ennek érdekében indult el a jogi személyek egységes nyilvántartási rendszerének kialakítása. Jelezte: ennek célja, hogy a civil szervezetek egyetlen teljesen elektronikus portálon keresztül intézhessék a bejegyzési és változásbejegyzési ügyeiket papírmunka és személyes sorban állás nélkül.

Juhász Hajnalka szerint ugyanakkor a kormányváltás óta áll a projekt. A KDNP képviselője részletes tájékoztatást várt az államtitkártól azzal kapcsolatban, hogy miért nem tartható a 2027-es határidő, ha a jogi és az informatikai munka korábban párhuzamosan haladt.

Arra is választ várt, hogy miért ilyen hosszú új határidőt állapít meg a javaslat, a két éves csúszást a jogi versenyképesség szempontjából hátrányosnak nevezte.

Szerinte kérdés, hogy a halasztás nem mulasztás eredménye-e.

Mi Hazánk: mi indokolja a kétéves halasztást?

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka egyetértett azzal, hogy az egységes nyilvántartási rendszer alapos előkészítése fontos, ezért szerinte ésszerű ideig valóban érdemes lehet elhalasztani a bevezetését, azonban a határidő több mint 2 éves meghosszabbítását indokolatlanul hosszúnak nevezte, és erre magyarázatot várt az államtitkártól.

Kritikát fogalmazott meg az előző kormány által 25 milliárd forintos költséggel megvalósított, de gyakorlatilag működésképtelen ingatlannyilvántartási rendszer miatt, és úgy vélte: ha a jogi személyek egységes nyilvántartása is csak hasonlóan tudna működni, akkor indokolt a halasztás. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: ha a rendszer bevezetése nem valósul meg legkésőbb a következő naptári év végéig, akkor az egészből ebben a parlamenti ciklusban „már megint nem lesz semmi”.

Államtitkár: a szakmai szervezetek és a szakértők is egyetértettek az egységes nyilvántartási rendszer bevezetésének elhalasztásával

Bódis Péter államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva kiemelte: az előző kormány miniszteri biztosa még 2026 tavaszán jelezte, hogy a törvény 2027. januári hatályba lépésnek nincs realitása, ezért későbbi hatályba lépést kell meghatározni ezzel kapcsolatban.

Jelezte: Tuzson Bence, a Fidesz vezérszónoka, volt igazságügyi miniszter által elmondottakkal ellentétben a jogi és az informatikai fejlesztések nem párhuzamosan haladtak. Hangsúlyozta: a korábbi tapasztalatok alapján a szakértők – beleértve a korábbi miniszteri biztos is – szükségesnek látták a kétéves halasztást.

Arra is kitért: szakmai szervezetekkel is konzultált a kormány ebben az ügyben és mindenki egyetértett a halasztással.

A vitában elhangzott érvek alapján a kormányzati oldal és a szakmai szervezetek is egyetértettek a halasztás szükségességében, a részletek tisztázása azonban a további parlamenti egyeztetéseken folytatódik.