Az ScienceDaily beszámolója szerint a daganatos megbetegedések aránya a fiatal felnőttek körében annak ellenére mutat emelkedést, hogy számos életmódbeli kockázati tényező terén javulás tapasztalható. A kutatók rámutatnak, hogy az elhízás önmagában nem ad teljes körű magyarázatot a jelenségre. Bár a rákos megbetegedések gyakorisága különböző korcsoportokban nő Angliában, egy friss tanulmány különösen aggasztó mintázatot tárt fel az ötven év alattiaknál. A bél- és petefészekrák előfordulása kifejezetten ebben a fiatalabb korosztályban emelkedett, miközben az idősebbeknél ez a tendencia nem figyelhető meg.
A kutatás háttere és a vizsgált tényezők
A BMJ Oncology szaklapban megjelent eredmények rávilágítanak arra, hogy számos egyéb daganattípus is gyorsabb ütemben válik gyakorivá a fiatal felnőttek körében, mint az ötven év felettieknél. Bár a túlsúly jelentős szerepet játszik, a szakértők szerint további, eddig nem azonosított tényezők is hozzájárulhatnak a fiatalabb generációkat érintő növekvő teherhez. Hasonló tendenciákat figyeltek meg Anglián kívül is, ám a tudomány jelenleg még nem érti pontosan, hogy az életmódbeli szokások változása vagy más ismert kockázati tényezők mennyiben magyarázzák ezeket az adatokat.
A kutatók az angliai National Disease Registry Service 2001 és 2019 közötti adatait elemezték, több mint húsz daganattípus előfordulását vizsgálva a 20 és 49 év közötti, valamint az 50 év feletti felnőttek körében. Emellett nemzeti egészségügyi felmérések adatait is felhasználták a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az étrend, a testtömegindex (BMI) és a fizikai aktivitás változásainak nyomon követésére.
Széles körű növekedés a daganatos esetekben
Az eredmények alapján a daganatos megbetegedések incidenciája széles körben emelkedett. A fiatal nők körében a vizsgált 22 daganattípus közül 16 esetében mutattak ki statisztikailag szignifikáns növekedést, míg a fiatal férfiaknál 21-ből 11 típusnál volt tapasztalható hasonló tendencia. Különös aggodalomra ad okot az a 11 daganattípus, amely ismert viselkedési kockázati tényezőkhöz köthető, és jelentősen gyakoribbá vált az 50 év alattiaknál. Ide tartozik többek között a pajzsmirigy-, máj-, vese-, epehólyag-, bél-, hasnyálmirigy-, szájüregi-, emlő- és petefészekrák, valamint a myeloma multiplex és a méhnyálkahártya-daganat.
Bár a legtöbb említett daganattípus az idősebbeknél is gyakoribbá vált, a bél- és petefészekrák kiemelkedik, mivel ezek incidenciája kizárólag a fiatalabb felnőtteknél mutatott szignifikáns emelkedést. A fiatal nők körében a méhnyálkahártya-, vese-, hasnyálmirigy-, pajzsmirigyrák és a myeloma multiplex esetében volt a leggyorsabb a növekedés, míg a férfiaknál a myeloma multiplex volt az egyetlen, amelynél a fiatalabb korcsoportban gyorsabb emelkedést mértek.
Az elhízás szerepe és a paradoxon
A kutatók megvizsgálták, hogyan járulhatnak hozzá az ismert életmódbeli kockázatok a növekedéshez. A vizsgált 11 daganattípus közül 10 összefüggésbe hozható az elhízással, kivéve a szájüregi rákot. Hat daganattípus (máj, bél, szájüreg, hasnyálmirigy, vese, petefészek) a dohányzással, négy (máj, bél, szájüreg, emlő) az alkoholfogyasztással, három (bél, emlő, méhnyálkahártya) a fizikai inaktivitással, egy pedig (bél) az étrenddel áll kapcsolatban.
A vizsgálat azonban egy fontos ellentmondásra világított rá: a túlsúlyt leszámítva a legtöbb kockázati tényező az elmúlt két évtizedben stabil maradt vagy javulást mutatott a fiatal felnőttek körében. Például a vörös húsok fogyasztása jelentősen csökkent; a fiatal férfiaknál a napi átlagos fogyasztás 38 grammról 17 grammra esett vissza 2008 és 2018 között, míg a nőknél 22 grammról 10 grammra csökkent. Bár a rostbevitel továbbra is alacsony, az átlagos értékek nem romlottak. Ezek az adatok kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, miért nő a daganatos megbetegedések száma, ha az életmódbeli kockázatok kedvezőbb irányba mozdultak.
További lehetséges magyarázatok
A kutatók elismerték a vizsgálat korlátait, például azt, hogy az adatok csak Angliára vonatkoznak, és az elemzés feltételezte a kockázati tényezők és a betegség kialakulása közötti 10 éves késleltetést. A szakértők szerint a megfigyelt emelkedés a különböző hatások eredője lehet. Olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint a reproduktív történet, a korai életszakaszban vagy születés előtt ért hatások, illetve a diagnosztikai gyakorlat változásai.
Egyéb lehetséges magyarázatként merült fel az ultra-feldolgozott élelmiszerek és cukros italok fogyasztása, a gyermekkori elhízás, a mozgásszegény életmód, az antibiotikum-expozíció és a légszennyezettség. Ugyanakkor sok ilyen tényező esetében nem látható az a növekedés, amely indokolná a rákos megbetegedések ilyen mértékű emelkedését. A kutatók szerint érdemes lenne közelebbről megvizsgálni a bélmikrobiom zavarait, mivel a mikroorganizmusok közösségének változásai potenciálisan befolyásolhatják a rák kockázatát, bár ennek igazolásához további kutatások szükségesek.
Összességében a szakértők hangsúlyozzák, hogy bár a fiatalok körében tapasztalt növekedés aggasztó, a daganatos megbetegedések abszolút száma továbbra is az idősebb korosztályban a legmagasabb. Ez aláhúzza annak fontosságát, hogy a kockázati tényezőket az élet minden szakaszában, akár már gyermekkorban vagy születés előtt is érdemes vizsgálni.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
