Miért dominálják a kínai technológiai márkák a globális piacot?

A Deutsche Welle beszámolója szerint a fogyasztói technológiai piac az elmúlt évtizedben drasztikus átalakuláson ment keresztül, amelynek során a kínai márkák számos területen átvették az irányítást. Emlékezetes példa a GoPro esete, amely 2015-ben még 70 százalék feletti piaci részesedéssel uralta az akciókamerák szegmensét, mára azonban a DJI és az Insta360 térnyerése miatt a túlélésért küzd. A két kínai vállalat együttesen a globális kézi okoskamera-értékesítések több mint 90 százalékát tudhatja magáénak. Alexander Hannemann, aki rendszeresen használ akciókamerákat motoros túrái rögzítésére, elmondta, hogy körülbelül két éve váltott a GoPro-ról az Insta360-ra. „A minőség sokkal jobb, mint a GoPro esetében, még akkor is, amikor gyorsítok és 80 kilométer per órás sebességgel veszem a kanyarokat” – nyilatkozta.

A technológiai szektorban a „Made in China” címke már régen nem az olcsó, silány minőségű tömegtermékek szinonimája. Chris Pereira kanadai vállalkozó, aki több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik Kínában, rámutatott: „Kína ma is gyárt megfizethető termékeket, de ezek a termékek egyúttal kiváló minőségűek is.” Ez a kombináció vezetett oda, hogy a globális új fogyasztói technológiai termékek több mint fele kínai beszállítóktól származik. Ez a tendencia az elektromos autók piacán is látványosan megmutatkozik, ahol a BYD, az Xpeng és más kínai gyártók tavaly az összes elektromos jármű eladásának közel kétharmadát bonyolították le, jelentősen megelőzve a korábbi piacvezetőket, köztük a Teslát is.

A robotporszívók piacán a kínai márkák szintén dominálnak, ami komoly versenyhelyzetbe hozta az egykori úttörő amerikai iRobot vállalatot. A szakértők szerint a kínai cégek sikere a Shenzhen, Hangzhou és Shanghai városaiban tapasztalható rendkívül éles belföldi versenynek köszönhető, amely arra kényszeríti a vállalatokat, hogy folyamatosan fejlesszenek. Emellett a magasan integrált ellátási láncok, az ipari automatizáció magas foka és a mesterséges intelligencia stratégiai alkalmazása lehetővé teszi a gyártási költségek csökkentését és az innovációs ciklusok felgyorsítását, ami jóval gyorsabb, mint a világ legfejlettebb gazdaságaiban.

Joey Cheng, aki több mint 20 éve költözött az Egyesült Államokba doktori tanulmányai miatt, mind az amerikai fogyasztói, mind a kínai gyártói oldalt jól ismeri. Bár startupja az Egyesült Államokban működik, a gyártás szinte teljes egészében Shenzhenben zajlik, ahol a világ hardver- és fogyasztói elektronikai termékeinek jelentős része készül. „A shenzheni ellátási lánc gyakorlatilag elkerülhetetlen a költségcsökkentés és a gyors termékfejlesztés szempontjából” – mondta Cheng. „Különösen startupként muszáj gyorsan piacra dobni a terméket, különben a versenytársak kiszorítják a cégeket.”

A technológiai dominancia ellenére a kínai márkák komoly bizalmi kihívásokkal néznek szembe. Egy közelmúltbeli felmérés szerint az európaiak több mint 90 százaléka nem bízik a kínai technológiai cégekben az adatkezelést illetően, míg az amerikai vállalatokkal szemben 80 százalékos a bizalmatlanság. A németek körében a legmagasabb a bizalmatlanság szintje. Nadine, egy német utazási blogger, aki használ DJI és Insta360 termékeket, elmondta, hogy otthoni használatra nem választana ázsiai terméket. „Az otthoni robotporszívóm egy német cégtől származik, éppen emiatt: így az adatok megfelelnek a német előírásoknak. Végül is a gyártók közvetlenül csatlakozhatnak a kamerához” – tette hozzá, utalva a robotporszívókat érintő korábbi kamera- és hanghackelési incidensekre.

Chris Pereira szerint a külföldre terjeszkedő kínai vállalatoknak úgynevezett „bizalmi felárat” kell fizetniük. „Ez a bizalmi deficit azt jelenti, hogy extra versenyképesnek kell lenniük termék és ár tekintetében ahhoz, hogy a piac őket válassza” – magyarázta. A szakértő szerint a szakadék csökkenthető a tengerentúli jelenléttel, például a BYD első európai személygépkocsi-gyárával, amelynek megnyitását Magyarországon az év végére tervezik. Bár a kínai vállalatok állítják, hogy megfelelnek az EU adatvédelmi szabályainak, az Egyesült Államok és Kína belföldi biztonsági törvényei kötelezhetik a cégeket az adatok hatóságoknak történő átadására, a német tisztviselők pedig korlátozottnak látják az ellenőrzést az európai szerverekről külföldre továbbított adatok felett.

A biztonsági aggályok, a kereskedelmi hiányok és Kína növekvő dominanciája miatt az Egyesült Államok és több nyugati ország is szigorúbb korlátozásokat, vámokat és feketelistákat vezetett be. Július végén az amerikai kormányzat betiltotta az Egyesült Államokon kívül gyártott humanoid robotok importját. Egy kínai robotgyártó, a Primebot képviselője elmondta, hogy minden kínai fogyasztói technológiai vállalat érzi a hatásokat. „Lehet, hogy együttműködést keresünk egy helyi amerikai céggel. Egy másik lehetséges megoldás a gyárépítés az adott országban” – fogalmazott. Az európai országok és az EU szintén további vámok bevezetését mérlegelik a kínai vállalatokkal szemben.

Chris Pereira szerint a vámok két folyamatot gyorsítanak fel a kínai vállalatoknál: a gyártás tengerentúlra helyezését és a prémium kategóriás termékekkel való kihívást a nyugati márkák felé. „A kínai tisztviselők és vállalatok felismerik, hogy a gyártást bizonyos mértékig lokalizálni kell. Az egyik ok az export kihívásainak enyhítése, a másik a helyi bizalom megteremtése” – összegezte. „A másik trend az, hogy amint a vámok eltörlik az ár előnyét az alsó szegmensben, a megmaradó árrés a csúcskategóriában van, így a kínai márkák egyre inkább közvetlenül versenyeznek a bejáratott nyugati nevekkel, ahol a bizalom a legfontosabb tényező.”

A nyugati cégek számára a versenyképesség megőrzése érdekében elengedhetetlen a specializáció. Kaz Merchant, egy brit IT-hardver importtal és exporttal foglalkozó cég munkatársa szerint különösen a kisebb vállalatoknak kell földrajzi réspiacot találniuk. „Saját, egyedi értékesítési ponttal kell rendelkezniük egy adott termékhez, amivel Kína esetleg nem rendelkezik az adott régióban. Vagy partnerséget kell kötniük egy kínai vállalattal” – mondta. Pereira szerint Európának a szabályozók válaszkészségét kell javítania. „A kínai szabályozók nagyon világosan és gyorsan megmondják, mit tehetnek a cégek. Ez a sebesség segíti a vállalatokat az innovációban és a külföldi sikerben. Ha heteket várnak egy válaszra, az üzletet veszítenek” – zárta gondolatait a szakértő.