A klímaváltozás és a tartós csapadékhiány miatt a kukorica idővel el fog tűnni Békés megyéből, ám még nem egyértelmű, milyen növény termesztésére állnak át helyette a gazdák – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés Megyei Igazgatóságának alelnöke.
Bozó József tájékoztatása szerint a visszaesés mértéke látványos: míg 2004-ben még 95 ezer hektáron termesztettek kukoricát a megyében, addig az idei évben ez a szám már csak 34 ezer hektárra zsugorodott. A helyzetet tovább rontja, hogy a vetésterület 20 százalékát le kellett silózni, a megmaradt területeken pedig hektáronként mindössze 1,4 tonnás átlagot értek el, így a jövőben további csökkenés várható.
Változó vetésszerkezet és takarmányigény
A szakember rámutatott, hogy bár országosan 1,5 millió tonna kukorica termett az idei évben, ami elmarad a 3-5 millió tonnás átlagtól, a sertésállomány csökkenése miatt a takarmányigény is mérséklődött. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt 20 évben a cukorrépa-termesztés lényegében teljesen megszűnt a térségben.
A 430 ezer hektárnyi termésterületen – amelyből mindössze 35 ezer hektár öntözhető – ezzel szemben jelentős átrendeződés történt: a napraforgó területe megduplázódott, az őszi árpáé pedig háromszorosára nőtt. A napraforgó jelenleg még jövedelmezőnek bizonyul, ugyanakkor az aszályos évek miatt a gazdák kénytelenek voltak drasztikusan visszafogni a költségeket, különösen a műtrágya-felhasználást.
Az öntözés nehézségei
A kukorica öntözése komoly technológiai kihívást jelent, mivel a nagy nyári melegben a képződő pára károsíthatja a növényt, a kisebb esők pedig a sűrű levélzet miatt nem jutnak el a gyökerekig. Bár a csepegtetős öntözés eredményes lehet, annak kiépítési költsége hektáronként elérheti az 50 millió forintot, az üzemeltetés pedig további jelentős terhet ró a gazdákra.
„A gond az, hogy bár Békésben jó minőségűek a földek, szinte nincsenek felszín feletti vizek, csak fúrt kutak, és még ha az öntözésnél a vizet nem is, de az energiát a gazdáknak kell állniuk”
– tette hozzá Bozó József.
Az alelnök szerint a valódi szerkezetváltáshoz szakmai segítségre lenne szükség, mivel a térségben erősek a beidegződések. Az Orosházára tervezett chipsfeldolgozó kapcsán megjegyezte, hogy a burgonyatermesztés irány lehetne, amennyiben biztosított lenne a felvásárlópiac, ami csökkenthetné a szállítási költségeket és versenyképessé tenné a helyi termelést.
A jövőbeli kilátásokról szólva a szakember hangsúlyozta, hogy a gazdáknak a megváltozott klimatikus viszonyokhoz kell igazítaniuk a termelési struktúrát, hogy hosszú távon is fenntartható és jövedelmező maradjon a mezőgazdasági tevékenység a megyében.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
