A német Tagesschau beszámolója szerint a Polarstern kutatóhajó legénysége az antarktiszi expedíciója során olyan geológiai jelenséget azonosított, amely lassíthatja a jégtakaró olvadását. A Föld legnagyobb édesvízkészletét tároló régióban a globális felmelegedés hatásai egyre aggasztóbbak, hiszen a világ jégkészletének mintegy 90 százaléka a déli sarkvidéken található.
Október 19. és 30. között Hobartban tanácskozik a „Komisszió a déli-sarki tengeri élővilág megőrzéséért”, amelynek elsődleges célja a régió törékeny ökoszisztémájának védelme. A klímaváltozás ugyanis közvetlen veszélyt jelent a bálnákra, pingvinekre és a krillállományra is, mivel drasztikusan átalakítja természetes élőhelyüket.
Sebastian Krastel meeresgeofizikus szerint a kontinens évente átlagosan 150 milliárd tonna jeget veszít. Ez a folyamat hosszú távon nemcsak az élővilág alapjait pusztítja el, hanem a tengerszint emelkedéséhez is hozzájárul, ami globális szinten jelentős kockázatot hordoz.
Marcus Gutjahr geológus figyelmeztetett: ha az olvadás felgyorsul, világszerte emberek milliárdjai veszíthetik el lakóhelyüket a partvidékeken. A kutatók a legutóbbi expedíció során a Kelet-Antarktisz partjainál végzett echolot-mérésekkel egy 260 méter magas és 65 kilométer hosszú, homokból, iszapból és kőzetekből álló üledékéket fedeztek fel.
Ez a képződmény stabilizálja a jeget, és bizonyos mértékig fékezi annak visszahúzódását. Bár a geológiai formációk gyakoriak a Déli-óceánban, a szakértők rámutatnak, hogy ez a hatás csupán mérsékelheti, de nem állíthatja meg a folyamatot.
A Kelet-Antarktisz, amely hosszú ideig ellenállt a klímaváltozásnak, mostanra szintén sebezhetővé vált. A változó szélirányok és áramlatok miatt meleg, úgynevezett cirkumpoláris mélyvíz jut a partokhoz, amely alulról olvasztja a gleccsereket.
A 130 kilométer hosszú Denman-gleccser esetében például 300 méteres mélységtől kezdve a víz hirtelen melegszik, ami drasztikusan gyorsítja a jégvesztést. A kutatók szerint ez a jelenség különösen aggasztó, mivel a korábban stabilnak hitt régiók is egyre sérülékenyebbek.
A folyamat egy veszélyes láncreakciót indít el: a jég olvadásával csökken az albedó-hatás, így a sötétebb óceán több hőt nyel el, ami tovább fokozza a globális felmelegedést. A Denman-gleccser önmagában elegendő jeget tartalmaz ahhoz, hogy a globális tengerszintet 1,5 méterrel emelje meg.
A szakértők szerint a klímagázok kibocsátásának gyors és jelentős csökkentése nélkül visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el. A jégtakaró olvadása nemcsak a helyi élővilágot, hanem a globális átlaghőmérsékletet is közvetlenül befolyásolja.
A legrosszabb forgatókönyv szerint 2100-ra a tengerszint emelkedése miatt Schleswig-Holstein partvidéke, Hollandia nagy része és Velence is komoly veszélybe kerülhet. Ezek a területek a Weltklimarat előrejelzései alapján akár lakhatatlanná is válhatnak.
A kutatások folytatása elengedhetetlen a pontosabb előrejelzésekhez, mivel a jégtakaró stabilitása kulcsfontosságú a globális klímarendszer egyensúlyának fenntartásában. A tudományos közösség továbbra is figyelemmel kíséri a déli sarkvidék változásait.
A jövőbeli expedíciók célja, hogy még több adatot gyűjtsenek a tengerfenék és a jégtakaró közötti kölcsönhatásokról. A cél az, hogy jobban megértsék, milyen egyéb geológiai tényezők segíthetik a jég megőrzését a felmelegedő óceánokban.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
