Az állandó kiállítások szerepéről és jövőjéről rendeznek kétnapos nemzetközi konferenciát hétfőn és kedden a Néprajzi Múzeumban. Az Az állandóság kísértése – A múzeumi állandó kiállítások kritikai megközelítése című esemény több mint 200 múzeumi szakembert vonultat fel, akik előadások, szakmai viták és intézménylátogatások keretében vizsgálják a terület kihívásait.
A múzeumok az elmúlt évtizedekben alapvető változásokon mentek keresztül. A gyarmati múlttal való szembenézés, az emlékezetpolitikai viták, a közösségi részvétel új formái és a fenntarthatóság szempontjai egyaránt arra késztetik az intézményeket, hogy felülvizsgálják gyűjteményi, kiállítási és közönségkapcsolati gyakorlatukat – mondta el a konferenciát megnyitó Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
A főigazgató szerint a múzeumok jövője azon is múlik, hogy a társadalom bízik-e az intézmények hitelességében, a szakemberek képesnek érzik-e magukat saját jövőjük alakítására, és a közösségek bíznak-e abban, hogy a múzeum nem helyettük beszél, hanem velük együtt gondolkodik.
Nemzetközi szakmai párbeszéd
A hétfői szakmai programot Marieke van Bommel, a hollandiai Wereldmuseum igazgatója nyitotta meg előadásával. Ezt követően Sandra Ferracuti, a Basilicatai Egyetem docense, Laura van Broekhoven, az oxfordi Pitt Rivers Museum igazgatója és Matthias Beitl, a bécsi Volkskundemuseum igazgatója az állandó kiállításokba történő beavatkozások lehetőségeiről beszélgettek Régi Tamás, a Néprajzi Múzeum muzeológusának moderálásával.
Az első tematikus szekció az állandó kiállítások különböző intézményi modelljeit hasonlította össze. Beat Hächler a svájci ALPS Alpine Museum példáján keresztül egy olyan intézmény tapasztalatait mutatta be, amely tizenöt éven át állandó kiállítás nélkül működött. Lidija Milašinović a szerbiai Nagykikindai Nemzeti Múzeum állandó kiállításának közösségi identitásformáló szerepét elemezte, míg Szarvas Zsuzsa, a Néprajzi Múzeum muzeológusa azt vizsgálta, miként válhat az állandó kiállítás az intézményi identitás meghatározó elemévé.
Az állandóság paradoxona
A délutáni szekció Az állandóság paradoxona címmel a kiállítások tudástermelő, politikai és társadalmi szerepét helyezte előtérbe. Miriam Malachi az ázsiai művészet németországi múzeumi bemutatásán keresztül vizsgálta az állandóság látszatát és az osztályozási rendszerek működését. Ninuca Zakalasvili a posztszovjet emlékmúzeumok politikai és intézményi örökségét elemezte, míg Rjo Hidzsong a Koreai Nemzeti Múzeum példáján keresztül a digitális alkalmazkodóképesség és a társadalmi fenntarthatóság kapcsolatáról beszélt. Magdalena Wróblewska a varsói Állami Néprajzi Múzeum példáján keresztül mutatta be, milyen ellentmondásokat teremt a változó társadalmi környezet és a tartósnak szánt múzeumi reprezentáció találkozása.
Alternatív értelmezések és közösségi modellek
A program kedden Marieke van Bommel és Hannah Daisy Foster, a Néprajzi Múzeum kurátorának beszélgetésével folytatódik, majd az állandó kiállítások alternatív értelmezéseit bemutató szekció következik. Ernest Kpan a Franciaország által Elefántcsontpartnak visszaszolgáltatott jelentős gyűjtemény múzeumi bemutatásáról beszél, Lisa Bouraly pedig azt vizsgálja, miként teremthetnek a művészeti múzeumok alternatív értelmezési lehetőségeket saját gyűjteményeik bemutatásában. Sonja Kogej Rus és Barbara Sosič, a Szlovén Néprajzi Múzeum szakemberei azt elemzik, hogyan tarthatók életben és értelmezhetők újra a már elkészült állandó kiállítások.
Az állandó kiállítás és az intézményi identitás kapcsolatáról Blaž Verbič, a Szlovén Néprajzi Múzeum igazgatója, Claudia Banz, a bécsi Weltmuseum igazgatója és Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszélgetnek Hannah Daisy Foster moderálásával. A részvétel és állandóság kapcsolatával foglalkozó szekcióban a közösségi együttműködés különböző modelljei kerülnek előtérbe: Pamuk Lili a Kiscelli Múzeum illatokra épülő időszaki beavatkozását mutatja be, Marija Đorgović és Aleksandra Momčilović Jovanović a jugoszláv modernista építészet múzeumi bemutatását vizsgálják, Sari Middernacht az AFROPEA hibrid kurátori modelljét ismerteti, míg Batári Zsuzsanna a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tapasztalatairól beszél.
Gyakorlati betekintés és kísérőprogramok
Az Expert Connection programok lehetőséget biztosítanak az előadókkal folytatott személyes beszélgetésekre, a délutáni szakmai programok pedig a Néprajzi Múzeum működésének különböző területeibe engednek betekintést. A résztvevők a gyűjteményi kiállítást Bata Tímea, Danó Orsolya és Szarvas Zsuzsa kurátorok vezetésével ismerhetik meg, Taraczky Dániellel, az Art1st Design Studio vezetőjével a kiállítástervezés és a látványvilág kialakításának szempontjait vizsgálhatják. Ferencz Marcel, a múzeumépület vezető tervezője építészeti bejárást tart, míg Régi Tamás és Wilhelm Gábor vezetésével a múzeum Restaurálási és Raktározási Központjába is ellátogathatnak az érdeklődők.
A konferenciát szakmai és társasági programok egészítik ki: hétfőn az Iparművészeti Múzeum Ráth György-villájában tartanak tárlatvezetést, kedden pedig a Magyar Zene Házában rendeznek záróprogramot.
A Néprajzi Múzeum az EthnoConnection kezdeményezéssel hosszabb távon olyan rendszeres nemzetközi fórumot kíván létrehozni, amely a különböző múzeumi területek szakembereit közös gondolkodásra ösztönzi.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
