A BBC beszámolója szerint a napokban egy olyan űrmisszió veszi kezdetét, amelynek célja, hogy mintát vegyen a Mars egyik holdjáról, a Phobosról, majd azt épségben visszahozza a Földre. Amennyiben a vállalkozás sikerrel jár, ez lesz az első alkalom, hogy a Mars vagy holdjainak felszínéről származó anyagot laboratóriumi körülmények között elemezhetnek a kutatók. A űrszonda a tervek szerint Japánból indul, és 2027 augusztusában érkezik meg a célpontjához.
A Mars Moons Exploration (MMX) elnevezésű küldetést a japán űrügynökség vezeti, céljuk pedig az, hogy megoldják a Mars holdjainak keletkezésével kapcsolatos évtizedes rejtélyt. A belső Naprendszerben mindössze három hold található: a Föld kísérője, valamint a Mars két holdja, a Phobos és a Deimos. Ezek a testek meglehetősen aprók, a Phobos átmérője körülbelül 20 kilométer, míg a Deimosé nagyjából 10 kilométer, alakjuk pedig szabálytalan, leginkább űrbéli krumplikra emlékeztetnek.
A szakértők szerint a Mars holdjai körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek, ám a pontos folyamat máig ismeretlen. Két fő elmélet létezik: az egyik szerint egy égitest csapódott a Marshoz, és a keletkező törmelékből álltak össze a holdak, a másik szerint pedig a vörös bolygó gravitációja fogott be két, a külső Naprendszerből érkező aszteroidát.
Az MMX űrszonda először a Deimost tanulmányozza, majd a Phobosra fókuszál. A tervek szerint egy kis méretű rovert is lehelyeznek a felszínre, ami komoly technikai kihívást jelent. A hold csekély gravitációja, valamint a közeli, hatalmas tömegű Mars gravitációs hatása jelentősen megnehezíti a leszállást. A rover feladata a leszállóhely felderítése lesz, hogy később az űrszonda maga is biztonságosan érinthesse a felszínt.
A felszínen egy robotkar és két mintavevő eszköz segítségével gyűjtenek majd holdport. A mindössze 10 grammnyi anyagot egy kapszulába helyezik, amely 2031-ben érkezik vissza a Földre, és a tervek szerint Dél-Ausztráliában, a Woomera sivatagban landol. Bár a mennyiség csekélynek tűnik, a tudósok szerint ez is elegendő ahhoz, hogy részletes kémiai és ásványtani elemzéseket végezzenek.
A kutatók abban is bíznak, hogy a minták között a Marsról származó szemcsék is lehetnek. Mivel a Phobos közel kering a bolygóhoz, a Marsot ért becsapódások során kirepülő anyagok beágyazódhattak a hold felszínébe. Ez közvetlen betekintést nyújthat a vörös bolygó összetételébe és történetébe. A minták tisztasága kulcsfontosságú, hiszen a Földre hullott marsi meteoritok a légkörbe lépés és a felszíni érintkezés során szennyeződnek.
A nemzetközi űrkutatásban régóta prioritás a marsi anyagok visszahozatala. A NASA Perseverance roverje már gyűjt mintákat a bolygón, ám a tervezett Mars Sample Return küldetés finanszírozási nehézségekbe ütközött. Kína szintén tervezi saját mintagyűjtő misszióját 2028-as indítással. A japán küldetés a tervek szerint október 20-án, helyi idő szerint 04:41-kor indul a Tanegashima Űrközpontból.
A küldetés tudományos jelentősége óriási, hiszen a laboratóriumi vizsgálatok során a kutatók olyan részleteket is feltárhatnak, amelyekre a távoli megfigyelések nem adnak választ. A minták elemzése során a szakemberek a kémiai összetétel és az ásványi struktúra alapján pontosan meg tudják majd határozni, hogy a holdak a Mars részei voltak-e egykor, vagy idegen égitestekként kerültek a bolygó vonzáskörzetébe.
A folyamat során a minták épségének megőrzése kiemelt feladat, hiszen a legkisebb szennyeződés is torzíthatja az eredményeket. A 10 grammnyi anyagot tartalmazó kapszula visszatérése a Földre egy komplex technológiai folyamat, amely során a légköri belépés és a landolás biztonságát is garantálni kell a Woomera sivatagban.
A tudományos közösség várakozása nagy, hiszen a marsi meteoritok ritkasága miatt a közvetlen mintavétel az egyetlen módja annak, hogy a bolygó történetének korai szakaszáról hiteles adatokat nyerjenek. A Phobos felszínén található anyagok így egyfajta időkapszulaként szolgálhatnak a Naprendszer fejlődésének megértéséhez.
A küldetés sikere esetén a japán űrügynökség újabb mérföldkövet ér el az űrkutatásban, megerősítve ezzel a nemzetközi együttműködés fontosságát a világűr titkainak feltárásában. A technológiai kihívások leküzdése, mint például a kis gravitációjú égitesten való leszállás, a jövőbeli űrmissziók számára is fontos tapasztalatokat nyújt.
A kutatók szerint a minták elemzése nemcsak a holdak eredetét tisztázza, hanem a Mars geológiai múltjába is betekintést enged. A becsapódások során a holdra került marsi anyagok vizsgálata révén a tudósok a vörös bolygó felszínének változásait is jobban megérthetik.
A küldetés előkészületei során a mérnökök és tudósok szoros együttműködésben dolgoztak, hogy minden technikai részletet a lehető legpontosabban tervezzenek meg. A 2027-es érkezés a Phoboshoz csak az első lépés, amelyet a rover leszállása és a mintavétel követ, majd a hosszú út a Föld felé, amely 2031-ben zárul le a kapszula landolásával.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
