A ScienceDaily beszámolója szerint egy több mint 460 000 amerikai bevonásával készült nagyszabású vizsgálat alapjaiban kérdőjelezi meg az ultra-feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatos általános egészségügyi aggályokat, különösen a vastagbélrák kialakulásának kockázatát illetően. A kutatók megállapították, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszer (UPF) magasabb arányú fogyasztása önmagában nem hozható összefüggésbe a vastagbélrák (CRC) gyakoribb előfordulásával. A vizsgálat azonban rámutatott egy lényeges különbségre: míg bizonyos típusú feldolgozott termékek alacsonyabb, addig mások magasabb rákkockázattal társíthatók.
A kutatást Erikka Loftfield vezette a National Cancer Institute szakembereinek közreműködésével, az eredményeket pedig a PLOS Medicine folyóiratban publikálták október 15-én. A szakértők szerint az ultra-feldolgozott élelmiszerek egészségügyi hatásai nagymértékben függenek attól, hogy az adott termékek pontosan milyen összetevőket tartalmaznak. Mivel az amerikai felnőttek kalóriabevitelének több mint felét ezek a termékek teszik ki, a téma kiemelt figyelmet kapott a krónikus betegségekkel való lehetséges összefüggéseik miatt.
A kategória azonban rendkívül sokszínű, így nehéz egységes csoportként kezelni az összes élelmiszert. Például egyes ultra-feldolgozott teljes kiőrlésű gabonák és tejtermékek fogyasztása alacsonyabb vastagbélrák-kockázattal járt, míg a feldolgozott húsok egyértelműen magasabb rizikót mutattak. Ez a megfigyelés felveti a kérdést, hogy a feldolgozottság mértéke önmagában mennyire tekinthető megbízható mutatónak az egészségügyi hatások megítélésében.
A kutatók 461 682 amerikai egészségügyi és táplálkozási adatait elemezték, akik 1995 és 1996 között csatlakoztak a NIH-AARP Diet and Health Study programhoz. A résztvevők életkora a vizsgálat kezdetén 50 és 71 év között volt. A kutatás során a résztvevők kérdőíveken keresztül számoltak be étkezési szokásaikról, ami alapján a szakértők megbecsülték az ultra-feldolgozott élelmiszerek bevitelét. A nyomon követés 2018-ig tartott, a medián követési idő 18,8 év volt, ami lehetővé tette a hosszú távú összefüggések vizsgálatát.
Az eredmények azt mutatták, hogy a teljes ultra-feldolgozott élelmiszer-fogyasztás és a vastagbélrák incidenciája között nincs általános összefüggés. A csoportszintű elemzés alapján azok, akik több ilyen típusú ételt fogyasztottak, nem tapasztaltak magasabb arányban vastagbélrákot. A részletesebb vizsgálat azonban bonyolultabb képet festett az egyes élelmiszerkategóriákról.
A kutatók azt találták, hogy a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a tejtermékek és az ultra-feldolgozott forrásból származó kalcium magasabb bevitele alacsonyabb vastagbélrák-kockázattal járt együtt. Ezzel szemben a feldolgozott húsok fogyasztása az ellenkező mintát mutatta, vagyis a nagyobb mennyiségű fogyasztás magasabb rákkockázattal társult. A csapat azt is megvizsgálta, mi történik, ha az ultra-feldolgozott élelmiszereket kevésbé feldolgozott alternatívákra cserélik.
Az elemzés szerint, ha az ultra-feldolgozott élelmiszerek bevitelének 10%-át minimálisan feldolgozott élelmiszerekkel helyettesítették, az 2%-kal alacsonyabb vastagbélrák-kockázatot eredményezett. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az egyes élelmiszerek táplálkozási jellemzői sokkal informatívabbak lehetnek, mint az egyszerű, kategóriaalapú besorolás. Ugyanazon széles kategóriába tartozó élelmiszerek ugyanis teljesen eltérő hatással lehetnek a daganatos betegségek kockázatára.
Bár a vizsgálat mérete és a hosszú követési idő jelentős, a kutatók óvatosságra intenek, mivel az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók minden népességcsoportra. A résztvevők többsége idősebb, fehér bőrű amerikai volt, így a megállapítások nem feltétlenül tükrözik a fiatalabb felnőttek vagy a sokszínűbb etnikai csoportok tapasztalatait. További korlátot jelent, hogy a táplálkozási adatokat csak egyszer, a vizsgálat kezdetén gyűjtötték, így a későbbi évtizedek étrendbeli változásait nem tudták figyelembe venni.
A kutatás megfigyeléses jellege miatt nem állapítható meg közvetlen ok-okozati összefüggés az egyes élelmiszerek és a rákkockázat között. A szakértők szerint a jövőben érdemes lenne olyan vizsgálatokat végezni, amelyek a táplálkozási szokások dinamikus változását is követik, különösen a modern élelmiszeripari kínálat folyamatos bővülése mellett. A jelenlegi eredmények mindenesetre alátámasztják a már meglévő ajánlásokat, amelyek a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok és a tejtermékek fogyasztását szorgalmazzák, miközben a feldolgozott húsok korlátozását javasolják.
A kutatócsoport hangsúlyozta, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek kategóriája túlságosan széles ahhoz, hogy egységesen ítéljék meg őket. A táplálkozástudományi szakemberek szerint a jövőbeli irányelveknek sokkal inkább az élelmiszerek tápanyagtartalmára és a feldolgozás konkrét módjára kellene fókuszálniuk, nem pedig a technológiai besorolásra. Ez a szemléletváltás segíthet a fogyasztóknak abban, hogy tudatosabb döntéseket hozzanak a mindennapi étkezéseik során.
A vizsgálatban részt vevő szakértők kiemelték, hogy az élelmiszeripari termékek összetétele az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott, ami tovább bonyolítja a hosszú távú egészségügyi hatások elemzését. A kutatás során alkalmazott módszertan, bár korlátozott, mégis fontos alapot ad a további, célzottabb vizsgálatokhoz, amelyek a jövőben pontosabb képet adhatnak az étrend és a daganatos betegségek közötti bonyolult kapcsolatokról.
A tanulmány finanszírozását a National Cancer Institute Intramural Research Programja biztosította. A kutatásban részt vevő szerzők – köztük LA, CPO, HGH, LML, SZ, RS és EL – a National Cancer Institute munkatársai. A finanszírozó szervezet nem vett részt a vizsgálat tervezésében, az adatok gyűjtésében vagy elemzésében, és nem döntött a publikációról sem.
A kutatók szerint a jövőben a táplálkozási kutatásoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a különböző népességcsoportok bevonására, hogy az eredmények általánosíthatósága javuljon. A mostani eredmények egyfajta iránymutatásként szolgálnak ahhoz, hogy a közegészségügyi ajánlások hogyan válhatnak még hatékonyabbá a vastagbélrák megelőzésében.
A szakértők szerint a táplálkozási szokások és a daganatos betegségek közötti összefüggések vizsgálata továbbra is az orvostudomány egyik legfontosabb területe marad. A mostani, közel két évtizedet átölelő kutatás rávilágít arra, hogy a táplálkozásunkban rejlő apró változtatások is jelentős hatással lehetnek hosszú távú egészségünkre.
A kutatás eredményei összhangban vannak a jelenlegi táplálkozási irányelvekkel, amelyek a teljes kiőrlésű gabonák, a tejtermékek és a kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztását javasolják. A szakértők szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a címkék helyett az élelmiszerek valódi tápértékét érdemes vizsgálni.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
