Éles kritikát váltott ki Európában a francia rendőrség tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépése

A Deutsche Welle beszámolója szerint a francia közösségi médiában futótűzként terjednek azok a felvételek, amelyek a rendőrség erőszakos fellépését dokumentálják a jelenleg zajló tüntetéshullámok idején. Az egyik videón az látható, ahogy a hatóságok a földre visznek, majd eszméletlen állapotban elhurcolnak egy férfit, míg egy másik felvételen egy tiszt látszólag minden előzmény nélkül, hátulról megragadva vonszol egy fiatalt a nyakánál fogva. Egy harmadik esetben egy fiatal nő sikít fájdalmában, miközben a rendőrök kicsavart karral vezetik el. Bár ezen felvételek független hitelesítése nem történt meg, a jogvédő szervezetek éles kritikát fogalmaztak meg a rendőrség módszereivel, különösen a gumilövedékek és a sokkgránátok használatával kapcsolatban.

Franciaország rendőri állománya az egyik leginkább felfegyverzett erő Európában. A közelmúlt diáktüntetései során több fiatal is maradandó sérüléseket szenvedett: volt, akinek a keze roncsolódott el, más elveszítette az egyik szemét, vagy éppen az állkapcsa tört el. A múlt szombati megmozdulásokon több mint félmillió ember vonult utcára, hogy tiltakozzon a közszféra megszorításai és a megélhetési válság ellen, miközben támogatták a diákok követeléseit az oktatási körülmények javításáért. Bár a többség békésen tüntetett, a zavargók épületeket gyújtottak fel és üzleteket fosztottak ki, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozta a rendfenntartókat.

A tüntetések a hétvégén folytatódtak, miután középiskolás diákok barikádokat emeltek az iskolák épületei előtt, tiltakozva a tanárhiány és az omladozó infrastruktúra miatt. A kormány válaszul katonai erők bevetését helyezte kilátásba a következő napokra. A francia rendőrség arzenálja jelentősen meghaladja a legtöbb európai országét. Az LBD-40 típusú, gumilövedéket kilövő fegyverek használata például az Egyesült Királyságban vagy Németországban szinte ismeretlen a tüntetések kezelése során. Spanyolországban ugyan előfordulnak, de jóval kevesebb sérülést okoznak, mint Franciaországban.

Anastassia Tsoukala, a Párizs-Sud Egyetem kriminológusa szerint bár léteznek irányelvek a távolságtartásra, a gyakorlatban a tüntetők mozgása miatt a fegyverek rendkívül veszélyessé válnak, és könnyen okozhatnak visszafordíthatatlan sérüléseket. A könnygáz használata ugyan elterjedt Európa-szerte, a francia rendőrség a sokkgránátok bevetésével válik igazán egyedivé. Ezek a gránátok nagy mennyiségű robbanóanyagot tartalmaznak, ami miatt a szakértők szerint Franciaország különleges helyzetben van.

Laurent Nunez belügyminiszter kitart amellett, hogy a rendőrség által használt eszközök nem halálosak, ugyanakkor a francia belső biztonsági kódex némelyiket kifejezetten „háborús anyagként” osztályozza. A rendőrség ezen eszközök használata újabb kritikákat váltott ki, miután a tüntetések során többen megsérültek. Az a fiatal, aki elveszítette az egyik szeme világát, vélhetően egy LBD-40-es fegyverből kilőtt gumilövedéktől sérült meg, amelyet közelről adtak le.

Roche rendőrségi szakértő szerint, ha a rendőri brutalitást a tüntetők körében bekövetkezett halálesetek vagy a csonkítások száma alapján mérjük, a francia rendőrség a legbrutálisabb az Európai Unióban. A politikai döntéshozók szabad kezet kaptak az eszközök kiválasztásában, és az eredetileg szervezett bűnözés elleni egységeknek szánt fegyverek ma már a tömegkezelés mindennapi eszközeivé váltak. Ez jól mutatja, hogyan változott meg a politikusok gondolkodása a tüntetések kezeléséről.

A módszerek közötti különbség látványos: míg a német rendőrség a deeszkalációra törekszik, addig Franciaországban a katonai rendőrség intenzíven alkalmazza a gránátokat és gumilövedékeket. Roche összehasonlította a 2023-as lützerathi, németországi környezetvédelmi tüntetéseket a sainte-soline-i francia megmozdulásokkal. Míg Németországban kutyákat vetettek be és kevesebb volt a súlyos sérült, addig Franciaországban a katonai rendőrség bevetése nyomán mindkét oldalon súlyos sérülések történtek, két tüntető pedig kómába került.

Az ENSZ nemzetközi szabványai szerint az erőszak alkalmazásának kivételesnek és arányosnak kell lennie, ám az Amnesty International szerint a francia hatóságok válasza a jelenlegi tüntetésekre „aránytalan”. A szervezet felszólította a francia hatóságokat, hogy tegyenek eleget emberi jogi kötelezettségeiknek. A francia Emberi Jogi Liga szintén elítélte a diákmozgalommal szembeni erőszakos fellépést.

A francia belügyminisztérium és két rendőrségi szakszervezet nem válaszolt a megkeresésekre a cikk megjelenése előtt. Laurent Nunez Marseille-ben kedden elmondta, hogy nagyon bonyolult volt a különböző csoportok megfékezése, de a rendőrség kiváló munkát végzett, és számos bűncselekményt sikerült megelőzniük elkötelezettségük révén.

A szakértők azonban kritikusak a rendőrség fellépésével szemben. Anastassia Tsoukala hangsúlyozta, hogy a közrend fenntartása nem írhatja felül az emberi életet és a biztonságot, ami jogi szempontból nem alku tárgya. A francia rendőrségnek nincs független felügyeleti szerve, csupán egy belső vizsgálati osztály, az IGPN, amely a legutóbbi események óta legalább 40 ügyben indított vizsgálatot.

Más országokkal, például Dániával vagy az Egyesült Királysággal összehasonlítva, ahol független testületek vizsgálják a rendőri túlkapásokat, Franciaországban a transzparencia hiánya és az elkövetőkkel szembeni elnéző hozzáállás komoly aggályokat vet fel. A szakértők szerint ez a fajta büntetlenség sajnos európai szintű problémává vált, ahol a rendőri erőszak esetei gyakran csak enyhe büntetésekkel vagy felmentéssel zárulnak. „Felmentik őket, vagy rendkívül enyhe büntetést kapnak. Attól tartok, ez az általános módszer a rendőri brutalitás eseteinek kezelésére Európa-szerte.”