Állami tulajdonú nemzeti légitársaság létrehozását tervezi a koszovói kormány, a beruházás költségei és gazdasági megtérülése azonban egyelőre bizonytalanok.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök bejelentette, hogy a következő négyéves kormányzati ciklusban megkezdik egy állami tőkével működő légitársaság létrehozását. A vállalatot hazai és külföldi légiközlekedési szereplők bevonásával alapítanák meg. A kormányfő emellett a polgári repülésben dolgozó szakemberek képzésének és képesítésének támogatását is kilátásba helyezte.
A koszovói nemzeti légitársaság létrehozásának ötlete nem új keletű: már 2017-ben, Ramush Haradinaj kormányzása idején felmerült egy Air Kosova nevű vállalat megalapítása, és a kormány befektetők bevonását is kilátásba helyezte. A kezdeményezés azonban nem valósult meg. A beruházás költségeiről jelentősen eltérő becslések láttak napvilágot az utóbbi években.
A Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) a 2025-ös parlamenti választási programjában is ismertetett hasonló terveket. Az LDK egy négy-nyolc repülőgéppel működő, vegyes tulajdonú légitársaság létrehozását javasolta, mintegy 170 millió eurós beruházással. Ebből 70 millió eurót az állam, 100 milliót pedig magánbefektetők biztosítottak volna.
Gazdasági kockázatok és piaci kihívások
Ismet Mulaj korábbi kereskedelmi és ipari miniszter szerint ugyanakkor egy új légitársaság létrehozása akár 500 millió eurónál is többe kerülhet. Amennyiben a vállalat nem vásárolná, hanem bérelné a repülőgépeket, a költségek 300-400 millió euróra csökkenhetnének. A szakember szerint egy ilyen beruházás jelentős terhet róna a koszovói költségvetésre, amely az idén mintegy négymilliárd eurót tesz ki. Hozzátette: a légitársaság létrehozását inkább politikai, mint gazdasági megfontolások indokolhatják.
A koszovói légi közlekedés ugyanakkor folyamatosan bővül. A pristinai Adem Jashari nemzetközi repülőtér 2025-ben több mint 4,6 millió utast fogadott, 13 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A repülőtéren jelenleg 21 légitársaság működik, a legforgalmasabb útvonalak között pedig Bázel, Zürich és Düsseldorf szerepel, elsősorban a jelentős nyugat-európai koszovói diaszpóra miatt.
Bujar Ejupi, a koszovói polgári légiközlekedési hatóság korábbi igazgatója szerint azonban a növekvő utasforgalom önmagában nem garantálja egy új légitársaság gazdasági életképességét. Mint rámutatott, a koszovói vállalatnak olyan nemzetközi légitársaságokkal kellene versenyeznie, amelyek nagyobb flottával, kiterjedtebb útvonalhálózattal és több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. A megfelelő szakembergárda hiánya szintén nehezítené az indulást.
A meglévő légitársaságok eközben tovább bővítik koszovói jelenlétüket. A Wizz Air júliusban bejelentette, hogy novembertől egy repülőgépet állomásoztat Pristinában, és három új járatot indít Belgiumba, Németországba és Svájcba. A bővítés évente mintegy félmillióval növelheti a Pristinából elérhető repülőjegy-kapacitást.
A térségben több nemzeti légitársaság is pénzügyi nehézségek miatt szüntette be működését. A 2018-ban török részvétellel alapított Air Albania 2025 végén leállította járatait, 2026 májusában pedig működési engedélyét is elveszítette. A korábbi szlovén nemzeti légitársaság, az Adria Airways 2019-ben, három évvel privatizációját követően ment csődbe. A szakértők szerint ezért a koszovói kormánynak a légitársaság megalapítása előtt részletes gazdasági megvalósíthatósági tanulmányt kellene készítenie, különös tekintettel a várható állami kiadásokra, a nemzetközi versenyre és a hosszú távú fenntarthatóságra.
A kormányzati tervek megvalósíthatósága és a projekt hosszú távú gazdasági hatásai egyelőre nyitott kérdések maradtak a bejelentést követően.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
