A BBC beszámolója szerint Szerbiában lezajlottak az utolsó kampánygyűlések az előtt a sorsdöntő, előrehozott parlamenti választás előtt, amelyet sokan az ország jövőjéről szóló népszavazásként értékelnek. A két éve tartó diákmozgalom nyomása alatt álló országban vasárnap járulnak az urnákhoz a választók, ami komoly fenyegetést jelent a populista vezető, Aleksandar Vučić 12 éve tartó uralmára nézve. Bár a mozgalom fiatalok körében indult, a jelöltek között már nem csupán diákok szerepelnek, hanem a társadalom szélesebb rétegei is képviseltetik magukat.
A „Student List-Students Win” elnevezésű mozgalom látszólagos vezetők nélkül, a hagyományos politikai struktúrákon kívül szerveződött, mégis képes volt megszólítani az ország kormányellenes választóit. A mozgalom erejét az adja, hogy a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből – gazdák, színészek, bírók és szakértők – vonzott támogatókat. A mozgalom egyik arca, Ilija Srdanović kardiológus professzor szerint a történelmi változások szele fúj, és a mozgalom energiája megállíthatatlan.
A mozgalom gyökerei 2024. november 1-jére nyúlnak vissza, amikor Újvidéken a vasútállomás beton előtetője váratlanul leszakadt, 16 ember halálát okozva. A tragédia a korrupció és a hanyagság szimbólumává vált, mivel a kritikusok szerint a felújítási munkálatok szorosan összefonódtak a hatalommal. A kezdeti egyetemi tiltakozások hamar országos méretű mozgalommá szélesedtek, amely 2025 márciusában Belgrád egyik legnagyobb tüntetéséhez vezetett.
Aleksandar Vučić, aki 2014 óta tölt be miniszterelnöki vagy elnöki tisztséget, most a miniszterelnöki székbe való visszatérést célozza meg, mivel elnöki mandátuma a harmadik ciklusra már nem hosszabbítható meg. A politikus a kampány során azzal vádolta ellenfeleit, hogy mögöttük nem csupán diákok és professzorok állnak, hanem „hatalmas nagyhatalmak”, amelyek Szerbia megdöntésére törekszenek. Vučić emellett ígéretet tett az oktatási intézmények politikai befolyástól való megtisztítására.
Külpolitikai téren a szerb vezetés továbbra is egyensúlyoz: támogatja az ország európai uniós csatlakozási folyamatát, ugyanakkor elzárkózik az Oroszország elleni szankciók bevezetésétől az ukrajnai háború kapcsán. A szakértők szerint a diákmozgalom olyan tömegeket képes mozgósítani, amire a hagyományos ellenzéki pártok eddig nem voltak képesek, ami Vučić számára a hatalomra kerülése óta jelentkező legnagyobb kihívást jelenti.
Szerbiában 250 fős parlament működik, a választásokon 6,45 millió regisztrált szavazó vehet részt. A vasárnapi voksoláson 18 lista indul, de csak hét állít teljes, 250 fős jelöltlistát. A parlamenti mandátumokhoz a 3%-os küszöb elérése szükséges. A választási folyamat tisztaságával kapcsolatban azonban komoly aggályok merültek fel. A Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) feszült és megosztott választási légkörről számolt be.
A független CRTA megfigyelő szervezet jelentése szerint a kampányt fenyegetések, fizikai erőszak és az ellenzéki aktivisták megfigyelése jellemezte. A szervezet szerint az intézmények, a minisztériumoktól a helyi önkormányzatokig, beavatkoztak a választási folyamatokba, a médiafelületek háromnegyedét pedig a kormányzati képviselők uralták. Az Európai Sajtó- és Médiafreadségi Központ adatai szerint idén mintegy 160 támadás érte a sajtó munkatársait az országban.
A diákmozgalom 11 pontos programja többek között a korrupció felszámolását, a belügyminisztérium megtisztítását és a közmédia politikai kontroll alól való felszabadítását tűzte ki célul. A választások kimenetele nemcsak a kormányzat jövőjét, hanem Szerbia demokratikus intézményeinek integritását is meghatározhatja a következő években.
A politikai elemzők szerint a választási részvétel kulcsfontosságú lesz, hiszen a fiatalok mozgósítása mellett a vidéki szavazók voksa is döntő lehet. A korábbi választásokon a pro-EU pártok koalíciója nem tudott tartós egységet mutatni, így a mostani, diákok által fémjelzett lista egyfajta alternatívát kínál a választóknak.
A kampány során a közösségi média szerepe is felértékelődött, ahol a mozgalom tagjai közvetlenül kommunikálnak a választókkal, megkerülve a hagyományos, gyakran kormányzati kontroll alatt álló csatornákat. Ez a fajta közvetlen politizálás új színt hozott a szerb közéletbe.
A nemzetközi megfigyelők fokozott figyelemmel kísérik a vasárnapi eseményeket, különös tekintettel a szavazatszámlálás átláthatóságára és a választási csalások megelőzésére. A feszültség tapintható, hiszen az ország jövője szempontjából kritikus döntés előtt állnak a polgárok.
A diákmozgalom sikere vagy kudarca hosszú távon is meghatározhatja a szerb ellenzéki politika irányvonalát, függetlenül a választási eredménytől. A mozgalom már most elérte, hogy a korrupció és a közintézmények függetlensége központi témává váljon a közbeszédben.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
