A Deutsche Welle beszámolója szerint hónapok óta tartó, Ukrajna által indított dróntámadások kényszerítik rendszeres időközönként a légi forgalom felfüggesztésére az oroszországi repülőtereket. Az Agentstvo független oknyomozó portál jelentései alapján októberben a moszkvai Domogyedovo, Seremetyevo, Zsukovszkij és Vnukovo repülőterek szinte napi rendszerességgel voltak kénytelenek leállítani működésüket, esetenként akár kilencórás kényszerszüneteket is elrendelve a biztonsági kockázatok miatt.
Még szeptember elején Volodimir Zelenszkij elnök nyilvánosan bejelentette, hogy Ukrajna célja a Moszkva környéki és más oroszországi célpontok légterének teljes lezárása. Az elnök figyelmeztetést intézett minden olyan légitársasághoz, biztosítóhoz és utazóhoz, akik továbbra is igénybe veszik az orosz reptereket, kijelentve: „Ma szeretnénk figyelmeztetni minden légitársaságot, amely orosz légteret használ, minden biztosítót és mindenkit, aki továbbra is használja a nagyobb orosz repülőtereket: az orosz légtér teljesen biztonságtalanná válik”. Ezt követően Ukrajna hivatalos értesítést küldött a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek is, jelezve a fokozódó veszélyhelyzetet.
Az orosz légügyi hatóság, a Roszaviacija egy vészhelyzeti biztonsági protokollt alkalmaz, amelyet „szőnyeg” néven ismernek. Ez a rendszer azonnali légtérzárat rendel el egy adott régióban, amennyiben idegen légi jármű vagy azonosítatlan objektum hatol be a területre, vagy fegyverhasználat történik. Olekszandr Laneckij, a Friendly Avia Support tanácsadó cég vezérigazgatója szerint minden egyes drón katonai fenyegetést jelent, így a protokoll aktiválása drasztikus korlátozásokkal jár a polgári forgalom számára.
A szakértő szerint Ukrajna katonai képességei jelentősen meghaladják a jemeni húszi lázadókét, akik korábban már sikeresen zavarták meg a szaúdi légteret. Jan Matvejev katonai elemző úgy véli, Ukrajna képes lehet a moszkvai légi forgalom súlyos zavarására, mivel a légtér lezárásához és a „szőnyeg” protokoll kiváltásához elegendőek az egyszerű, robbanófej nélküli drónok is. Az ukrán hadiipar naponta több száz ilyen eszközt képes előállítani, ami hosszú távon fenntartható nyomást gyakorolhat az orosz védelemre.
Az orosz légvédelmi rendszerek hatékonysága kérdéses, hiszen ha képesek lennének minden drónt megsemmisíteni, az incidensek már megszűntek volna. A védekezés során alkalmazott légvédelmi rakéták azonban maguk is veszélyt jelenthetnek a polgári gépekre. Matvejev emlékeztetett a 2024-es karácsonyi tragédiára, amikor egy Azerbajdzsáni Légitársaság gépét egy orosz légvédelmi rakéta találta el, 38 ember halálát okozva. A szakértők szerint a légvédelmi protokollok azóta sem változtak érdemben, így a civil gépek kockázata továbbra is fennáll.
A drónok önmagukban is veszélyesek lehetnek, még robbanóanyag nélkül is. Egy több tíz kilogrammos drón és egy utasszállító repülőgép ütközése katasztrofális következményekkel járhat. A korábbi években már történtek támadások a pszkovi repülőtér ellen, és dróntörmelékek hullottak a szocsi repülőtérre is, ami jelzi a fenyegetés kiterjedtségét. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Oroszország is rendszeresen támadja az ukrán reptereket, köztük a kijevi és a Boriszpili repülőteret.
A nemzetközi légitársaságok döntéseit három fő tényező befolyásolja: a katonai fenyegetettség mértéke, a kereslet és a biztosítási költségek. Amennyiben a biztosítók az oroszországi repüléseket túl kockázatosnak ítélik, a díjak drasztikus emelkedése várható, ami a jegyárak elszállásához vezethet. Az orosz légiközlekedési piac versenyképessége már most is csökkent, mivel számos légitársaság kivonult az országból, így a megmaradt külföldi szolgáltatók döntései kulcsfontosságúak a jövőbeli összeköttetések szempontjából.
Simon Shuster októberben a The Atlantic című amerikai magazinban megjelent írásában kiemelte, hogy Ukrajna erőfeszítései az orosz légtér lezárására valójában még csak most kezdődnek. A jól értesült forrásokra hivatkozó cikk szerint a folyamatos dróntevékenység hosszú távú stratégiai célokat szolgál, amelyek túlmutatnak az egyes repülőterek ideiglenes lezárásán.
A szakértők szerint a drónok alacsony repülési magassága és viszonylag kis mérete miatt a vizuális azonosításuk nehézkes, ami a légvédelmi egységeket gyakran géppuskák használatára kényszeríti. Bár ez a módszer a polgári repülésre nézve kisebb kockázatot jelent, a rakéták bevetése már komolyabb veszélyforrás, különösen a sűrűn lakott moszkvai régióban, ahol a légifolyosók keresztezik a védelmi zónákat.
A biztonsági szakértők szerint Oroszország esetleg csökkentheti a „szőnyeg” protokoll aktiválásának küszöbértékét, ami azonban növelheti a téves azonosítások és a véletlen balesetek esélyét. A 2024-es tragikus események óta a légvédelmi protokollok szigorítása nem hozott érdemi javulást a polgári repülés biztonságában, ami továbbra is feszült légkört teremt a térségben.
A drónok technológiai fejlődése és az ukrán hadiipar termelési kapacitása azt sugallja, hogy a moszkvai repülőterek elleni támadások intenzitása a közeljövőben nem fog csökkenni. A katonai elemzők szerint a drónok mérete és hatótávolsága lehetővé teszi, hogy az ukrán erők folyamatosan nyomás alatt tartsák az orosz légiközlekedési infrastruktúrát.
A légitársaságok számára a biztonsági kockázatok mellett a gazdasági tényezők is meghatározóak. A biztosítási díjak emelkedése és a kereslet változása miatt a légitársaságoknak folyamatosan újra kell értékelniük az oroszországi útvonalak fenntarthatóságát. A piaci verseny csökkenése ugyanakkor rövid távon még fenntarthatja a forgalmat, de a biztonsági helyzet romlása bármikor drasztikus változást hozhat.
Az orosz hatóságok számára a kihívást az jelenti, hogy miként tudják biztosítani a polgári légi közlekedés zavartalanságát a folyamatos katonai fenyegetés mellett. A „szőnyeg” protokoll alkalmazása, bár szükséges a katonai védelem szempontjából, közvetlen hatással van a polgári repülés menetrendjére és biztonságára.
A helyzet alakulása továbbra is bizonytalan, mivel a konfliktus kiterjedése és a technológiai eszközök fejlődése újabb kihívások elé állítja mind az orosz légvédelmet, mind a nemzetközi légitársaságokat. A következő hónapok döntőek lehetnek abban, hogy a moszkvai repülőterek képesek lesznek-e fenntartani a normális működést, vagy a dróntámadások hatására tartósan csökken a légi forgalom a régióban.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.